BodóKert: Tartalom / Jobb oldal / A hungarista birodalmi eszmény a magyar falangizmus tükrében
BodóKert
Ma 2019. szeptember 21, szombat,
Máté napja van.
Holnap Móric napja lesz.


A hungarista birodalmi eszmény a magyar falangizmus tükrében
- 2009 október 19 hétfő
szerző: Lengyel Ferenc Szerzők listája
kategória: Országház > Jobb oldal
Hozzászólás: 2
Megtekintés: 565

A spanyol falangizmus átültetése magyar talajra.

Elsőként a hungarizmus eszméjét szeretném eredeti valójában bemutatni, mert ezzel kapcsolatban nagy káosz él a fejekben mind a mai napig. Magyarországon nem volt sem fasizmus, sem nácizmus, hazánkban a hungarizmus jutott hatalomra 1944. október 15-én. Azonban Magyarországon már nem volt idő és lehetőség a hungarista állam kiépítésére, pusztán a kétségbeesett honvédelmi harc lehetőség szerinti irányítására tellett. A hungarizmus fogalmát egyébként a huszadik század elején Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök, a magyar római katolikus egyházmegújulásának nagy harcosa vezette be a köztudatba, ő a katolicizmus, a szocialitás (de nem szocializmus!) és a nemzeti gondolat hármasságát értette alatta.

A hungarizmus azonban Szálasi Ferenc nyugalmazott vezérkari őrnagy (1897. január 6., Kassa - 1946. március 12., Budapest) 1935-ös fellépését követően nyerte el jelenlegi értelmezését (melynek semmi köze Prohászka Ottokár elméletéhez). Szálasi hungarizmusa deklaráltan nacionalizmus és (kifejezetten és hangsúlyosan) szocializmus, a nemzetiszocialista korszellem magyar gyakorlata, ahogy Szálasi fogalmazott. Hungáriáért a nemzet, a nemzetért a szocializmus, a szocializmusért mindahányan.

A nemzet egysége a szocializmus munkaszerkezete - írja Szálasi Út és cél című alapvető munkájában. Szálasi Ferenc szerint a szocializmus nélküli nacionalizmus sovinizmussá, a vallástalan, nacionalizmus nélküli szocializmus materializmussá fajul. A hungarizmus erkölcsi alapjává teszi a kereszténységet, ami a szocializmust és a nacionalizmust, mint anyagi és szellemi alapot összeköti. Népi, egészen pontosan parasztállamot épít, amely hivatásrendi alapon áll, s a társadalmi rétegeket egyenlőknek tekinti. A hungarizmus olyan parasztállamot akar építeni, mely a nemzetfenntartó paraszt, a nemzetépítő munkás, a nemzetvezető értelmiség, a nemzetvédő katona és a nemzet jövőjét biztosító nő és gyermek érdekkiegyenlítését hirdeti. A társadalom minden tagját a nemzetközösségnek akarja alárendelni.

A hungarizmus politikai nagyterekben, életterekben és vezetőnépekben gondolkodik. A hungarizmusban nincs faji mítosz, nem hirdeti a magyarság faji felsőbbrendűségét. Ugyanakkor állást foglal a magyarság délkelet-európai vezető szerepe mellett. A hungarizmus tulajdonképpen magyar birodalmi gondolat, azaz a Kárpát-medence honképes és talajgyökeres népcsaládjainak politikai nemzetté szervezését jelenti a magyarság vezető szerepe mellett. A hungarizmus deklaráltan nem antiszemita, hanem aszemita, azaz zsidómentességet hirdet, a zsidóságot ki akarja kapcsolni a magyar életből. Ennek eszközéül a kivándoroltatást teszi meg.

Alapjában véve a zsidóságot sem tekinti alsóbbrendűnek, csak nem talajgyökeres népnek, amiből az következik, hogy képtelen a Magyarsággal, és a többi talajgyökeres néppel való együttélésre. A hungarizmus a különböző nemzetiszocialista államok összehangolása céljából megalkotta a konnacionalizmus fogalmát és elméletét, amely egymást tiszteletben tartó, egymással világnézeti alapon együttműködő nemzetiszocializmusok közösségét jelenti.

(De, továbbfejlesztve, jelentheti nem csak a különböző nemzetiszocialista államok együttműködését, hanem a különböző nacionalizmusok egymást tiszteletben tartó együttműködését is.) A hungarizmus ezirányú külpolitikai elmélete lényeges előrelépés bármely más nacionalista és szocialista-szociális ideológiákhoz képest, amelyek nem fogalmaztak meg európai kitekintésű magatartást.

A kérdés tehát az, hogy mi a hátulütője a hungarizmusnak? Amit a hungarizmusban jól szemügyre kell vennünk az a birodalmi gondolat a birodalmiság eszméje, hiszen véleményem szerint talán ez a legpozitívabb eleme ennek az eszmerendszernek, azon kívül, hogy a keresztény erkölcsiség talaján áll, hogy birodalmi eszményben gondolkodik, mert a birodalomból mindig nagyság és erő sugárzik, tehát egyfajta önmeghaladást sugall. A hungarista birodalmi eszmény három pilléren nyugszik a nacionalizmuson, a szocializmuson, és a keresztény erkölcsiségen.

A nacionalizmus a szellemi alap a szocializmus az anyagi alap, és ami e kettőt összeköti az nem más, mint az erkölcsi alap, vagyis a kereszténység. A nacionalizmus szocializmus nélkül sovinizmussá, a szocializmus nacionalizmus nélkül materializmussá fajul. Mit jelent ez közelebbről?

Szálasi Ferenc leszögezte, hogy az egyénnek három alap megnyilvánulási formája létezik. Ezek a következőek:

- az ő egoizmusa, azaz az ember mindig és mindenkor saját boldogulását tartja szem előtt (ebben tehát determinálva vagyunk, hiszen nem tudunk boldogtalanságot akarni saját magunk számára)

- az ember társas lény, ösztönösen keresi tehát a közösséget, tehát ez is veleszületett tulajdonsága

- nem csupán anyagi mivoltunkban létezünk, de az ember alapvetően szellemi lény, így tehát akarva, akaratlanul is vágyódunk a transzcendens felé (Istenkeresés)

Mint tudjuk, a Hungarizmus e három megnyilvánulási formát a kereszténységben (erkölcsi alap - transzcendens utáni vágy), nacionalizmusban (szellemi alap - az egyén természetes önzése), és a szocializmusban (anyagi alap - közösségbe való integrálódás) hozza összhangba.

Mint ahogy az imént kifejtettük, az „én” a természetes egoizmus hordozója, a „mi” pedig a közösségé. E kettő tényező között a konfliktus mindaddig fenn fog állni, míg egészségesen összhangba nem hozzák őket. Ami összhangba hozza őket a hungarizmusban az a keresztény erkölcsiség, vagyis az erkölcsi alap.

Az egyén és közösség érdekeinek összhangba hozása, mint ideális állapot a nemzetközösség szintjén a különféle társadalmi rétegek, és a Kárpát-Medence talajgyökeres népeinek munkabékéjében valósul meg. Nemzetközi szinten pedig a konnacionalizmusban, vagyis a nemzetiszocializmusok egymás jogos érdekeit tiszteletben tartó együttműködésében.

Mivel pedig a hungarizmus a keresztény erkölcsiség talaján áll, azt is mondhatnánk, hogy heroizmus is van ebben a birodalmi eszményben, hiszen elutasítja a sovinizmust az Illyés Gyula által leírt elvek szerint, aki korábban már leírta, hogy soviniszta az, aki jogot sért, nacionalista pedig, aki jogot véd. A jogot ne sérts, és jogot védj heroizmusa az, ami összetartja, és birodalmivá teszi a hungarista birodalmi eszményt a különféle társadalmi rétegek, és a Kárpát-Medence talajgyökeres népeinek munkabékéjében, és a konnacionalizmusban. Tehát heroizmus van benne, csak ebben a heroizmusban nincs önmeghaladás, mint ahogy erről később írni fogok. Hiszen lehet heroizmus egy ideológiában úgy, hogy nincs benne önmeghaladás.

Tehát még egyszer: mi a hátulütője ennek az eszmerendszernek? Mi az, amiért nem tudott összefonódni például a katolicizmussal, amivel elengedhetetlen lett volna, hogy össze tudjon fonódni. Ennek megértéséhez szemügyre kell vennünk Európa egyetlen olyan szélsőjobboldali mozgalmát, amelyet a katolikus egyház is elfogadott. Ez pedig nem más, mint a spanyol falangizmus.

A falangizmus mozgalma, a Spanyol Falang (Falange Espanola) szindikalizmust hirdet, ez alatt a különböző társadalmi rétegeknek a hierarchia megtartásával való betagolását, érdekegyeztetését érti. „A nemzet egy teljes egység, melybe az összes egyén és osztály illeszkedik.” - vallotta José Antonio Primo de Rivera, a Falange Espanola alapítója. Szerinte a nemzet egy küldetés-egység az egyetemesen belül, az államnak pedig az a kötelessége, hogy irányításával a nemzet betölthesse küldetését.

José Antonio Primo de Rivera A falangizmus szerint a pártok természetellenes, a nemzetet mesterségesen megosztó képződmények, így el kell tűnniük. (Ez a vélemény egybevág gróf Széchenyi István azon nézetével, hogy a pártoskodás tette tönkre Európát.) A falangizmus nagy hangsúlyt fektet a szociális békére, de nem a szó bolsevisztikus értelmében szocialista. A falangizmus fontos alapja a katolicizmus és a népi hagyomány. A Falange szerint az ember természetes közösségei család, lakóhely és foglalkozás alapján alakulnak ki. Szerves összetevője volt e világnézetnek a királyság intézményének feltételek nélküli védelmezése is. A falangizmus nem ismer fajelméletet, sem zsidókérdést. A falangizmus alapítója: José Antonio Primo de Rivera (1903. április 24., Madrid - 1936. november 20., Alicante). A falangizmus szimbóluma: a társadalom alapegységeit (egyén, család, lakóhely, foglalkozás, haza) jelképező öt nyílvessző egy, a földművelést és a munkát szimbolizáló járomban összefogva. A falangisták sötétbordó inget és fekete nadrágot viseltek. A mai falangista mozgalom több kisebb csoportból áll össze, a mozgalom elnevezése is ezt tükrözi: Falange Espanola - de las J.O.N.S. (Juntas Ofensivas Nacionalistas Sindicalistas), vagyis: Spanyol Falang - Offenzív Nemzeti Szindikalista Csoportok.

Amit azonnal észrevehetünk, hogy különbözik a spanyol falangizmusban a hungarizmus eszméjétől, az a szervesség. A népi hagyományokra épít, a természetes közösségekre, a földművelésnek, mint foglalkozási formának a védelmét hangsúlyozza, ami egyértelműen tradicionális foglalkozási forma, a régi rendhez kötődik. A királyság feltételnélküli védelmét hangsúlyozza, ami szintén a szerves vagy tradicionális társadalom védelmét jelenti, és szintén a régi rendhez kötődik. A szindikalizmus elvénél, vagyis a társadalom rétegeinek érdekösszehangolásának kimondásakor is hangsúlyozza a hierarchia megtartásának elvét, amely a földműves közösségek védelmének elvével együtt a feudális társadalmi rend védelmét sugallja.

Ezzel szemben a hungarizmus eszméje egy sok tekintetben egysíkú, mesterséges és lecsupaszított társadalomszemléletet mutat. Nacionalizmusban, szocializmusban, anyagi és szellemi alapban gondolkodik. A hungaristák sok esetben feudalizmusellenes kijelentéseket tesznek. Szálasi a királyságot tekintette ugyan a szükséges és megfelelő államformának, nem akarta az államforma megváltoztatását, de feltétel nélküli védelmét már nem hirdette.

Pezenhoffer Antal a magyar katolikus tradíció képviselője A Magyar Nemzet Történelme című művében többek között azért foglalt állást a nyilasság ellen, mert Habsburg ellenesek voltak. Szálasi írásaiban sokszor megjelenik az új fogalma, mint például: új társadalmi, új népi, új gazdasági rendszer. Minden egyént a közösség alá akar rendelni, ami mégiscsak egyfajta rabságot jelent, akárcsak a kommunizmus kollektivizmusa, annak ellenére, hogy ők közösség és egyén érdekkiegyenlítését hirdetik, ami elméletileg szabadságot ad az egyénnek. Tehát az első, amiben különbséget fedezhetünk fel a két irányzat között az a szervesség, és a régi, tradicionális társadalom védelme.

A második pedig, amit rögtön észrevehetünk, mint különbséget az nem más, mint az önmeghaladás, és az önmeghaladás hiánya a két irányzatban. Míg a hungarizmusban szinte minden elv tisztán a közösséget, a közösség jólétét szolgálja. Még a kereszténység is csak, mint eszköz szerepel a közösség szolgálatában, vagyis erkölcsi alap, amely arra hivatott, hogy egyén és közösség érdekeit összehangolja, addig a falangizmusban a közösség, vagyis a nemzet felemelése csak eszköz arra, hogy a nemzet betölthesse magasabbrendű küldetését. Mert a falangizmus eszméje szerint a nemzet nem más, mint küldetés egység az egyetemesen belül, és a nemzetnek szent feladata, hogy küldetését betöltse.

Vagyis nem a közösség a fontos, hanem annak magasabbrendű küldetése. Ez pedig nagyon is tradicionális, és keresztényi gondolat, és igazából csak ez biztosíthatja egyén és közösség igazi szabadságát. Ugyanis sem egyén, sem közösség nem élhet csak saját magáért, mert aki csak magáért él az nem szabad, az a szabad, aki valami magasabbrendűért él, mert csak ennek segítségével tudja az ember szent küldetése által önmagát meghaladni, és az ég felé törni. Ezáltal lesz egy nemzetnek, vagy egy egyénnek igazi tartása is. Ez az elv köszön vissza a falangizmus esetében a királyság feltétel nélküli védelmének elvében is. Itt is valamiféle magasabbrendűért való harc és önfeláldozás elve jelenik meg. Igazi szabadság csak az önmeghaladásban van. Meg kell tagadnunk, és meg kell haladnunk önmagunkat, csak így nyerhetünk igazi tartást, és szabadságot.

Tehát véleményem szerint ez a három szükséges ahhoz, hogy egy szélsőjobboldali ideológia tradicionális és keresztény, pontosabban katolikus legyen. A szervesség, a régi rendhez való kötődés, és az önmeghaladás. Ez a három a hungarizmusban nem, vagy csak hiányosan volt meg. A feladat tehát a spanyol falangizmus adaptálása a magyar viszonyok közé. Vagyis egy olyan szélsőjobboldali ideológia lefektetése, amely egyrészt sajátosan magyar, másrészt van benne szervesség, a régi rendhez való kötődés, és önmeghaladás. Ehhez pedig olvassuk el Szekfű Gyula történeti népfaj elméletét.

"Szekfű Gyula a legismertebb magyar történész a Történetpolitikai tanulmányok középpontjába azt a kérdést állította, hogy vajon a magyarság mint kollektivitás faji-biológiai vagy pedig történeti közösségként értelmezendő-e. (Ne felejtsük: e tekintetben az akkori vélemények szélsőségesen megoszlottak, és sokan a nemzeti egység és a faji egység fogalmait szinonimaként használták. Kétségtelenül elmondható: e fogalmak értelmezése egyúttal politikai programot is kifejezett.) Hogyan viszonyult a neves történész e kategóriákhoz? Álláspontját tulajdonképpen már a Három nemzedék nagymagyar alapkoncepciója kijelölte: a biológiai alapú etnocentrikus felfogást egyértelműen elvetette. A Történetpolitikai tanulmányokban Szekfű – Szőkét idézve – a fajvédők elleni ideológiai harc eszmei fegyvereit vonultatja fel.

Az új kategóriák között megkülönböztetett szerepet kapott a történeti népfaj, amely Szekfű számára azok közösségét jelentette, akiknek azonos a történelmi tudatuk, és akiket emocionális kötelékek fűznek össze. Joggal állapította meg tehát a szerző, hogy Szekfű éppúgy szembefordult a vérségi fajiság német eredetű koncepciójával, mint a nacionalizmus liberális gyökerű francia felfogásával. A biológiai származást előtérbe állító német népfogalom a tiszta fajiságban jelölte meg a néphez-nemzethez tartozás legfőbb kritériumát, s ezzel kizárta az asszimiláció lehetőségét. A francia megközelítés viszont a különféle etnikumú népek állami összefogását igyekezett megvalósítani és a nemzettéválás folyamatának liberális megoldásával a történeti tényezők folyamatosságát elvágta.

Szekfű abból indult ki, hogy a magyarság számára mindkét elképzelés elfogadhatatlan. Egyrészt kétségtelen, hogy a Kárpát-medencében lezajlott történelmi események nem tették lehetővé a honfoglalás kori magyar etnikum tiszta fennmaradását, a német koncepció így nem alkalmazható. Másrészt azonban – konzervatív gondolkodóként – elvetette a klasszikus liberalizmus álláspontját is, mivel az vertikálisan és horizontálisan egyenlősítette az embereket és ezáltal felhígította az etnikumot, így a nemzet kollektív lelkiségét kiszakította a történelmi múlt determinánációja alól. A faj fogalmának szekfűi értelmezése kulcsot ad magyarságtudatának a megértéséhez is: a fajt nem szabad összetéveszteni a néppel vagy a nemzettel.

A nyugatra tört magyarságnak faji jellege elvesztésével kellett megfizetnie, hogy a nyugati népek közé felvétetett, hiszen a kereszténység felvételével európai népfajjá váltunk.

Az egyoldalú biológiai közelítés Szekfű szerint a nemzettest leapasztásához vezetne, ő pedig ennek épp az ellenkezőjét kívánta, a nemzettest alapjait a lehető legnagyobb mértékben kiszélesíteni. A történeti népfaj tehát a Történetpolitikai tanulmányokban szellemi fajfogalomként jelenik meg, amihez Szőke hozzáfűzi: a történetíró ezzel a történeti magyar nemzetfogalom újjáteremtésére tesz kísérletet. Így ugyanis igazolható lesz az a törekvés, hogy a megcsonkított országterületet egészen addig terjesszék ki, amíg az nem fogja át a történeti népfaji egység egészét.

Érdemes arra is utalni, hogy a népfogalom helyes alkalmazása Szekfű szerint a nemzetépítés fontos eszköze lehet. A történész a népben a nemzet kialakulását megelőző, annál alacsonyabb szintű öntudattal rendelkező közösséget látott, amelyből még hiányzik az az osztály, amely az állami és nemzeti kontinuitás tudatos hordozójaként képes tevékenykedni. Melyik ez az osztály? A Történetpolitikai tanulmányok szerzője szerint a keresztény intelligencia, amely érzi és tudja: nekünk elődeink vannak, évszázadok elhalt, elmúlt magyarjai, kikkel minket érzéseknek, viszonyoknak, feladatoknak egyazonossága köt össze. Ennek az értelmiségnek a feladata, hogy a nép minden rétegét nemzetileg tudatosítsa, hiszen a nép csak akkor válhat nemzetté, ha azonosul az egész ezeréves magyar múlttal. (Álláspontja nagymértékben összecseng Klebelsberg meggyőződésével, melyet a Küzdelmek könyvében fejtett ki: a népit a nemzetivel össze kell forrasztani, mert a nemzeti egy magasabb formája a népinek.)"

Az európai szélsőjobboldali mozgalmak közül csak az a két mozgalom tudott összefonódni hazája tradicionális keresztény egyházával, amelyek saját népüket valamilyen magasabb cél, eszmény alá rendelték. A román vasgárda egyértelműen Mihály arkangyalt, és a kereszténység védelmét tette a román nép magasabbrendű szellemi céljává.

A spanyol falangizmus mozgalma pedig szindikalizmust hirdet, ez alatt a különbözõ társadalmi rétegeknek a hierarchia megtartásával való betagolását, érdekegyeztetését érti. „A nemzet egy teljes egység, melybe az összes egyén és osztály illeszkedik.” - vallotta José Antonio Primo de Rivera, a Falange Espanola alapítója. Szerinte a nemzet egy küldetés-egység az egyetemesen belül, az államnak pedig az a kötelessége, hogy irányításával a nemzet betölthesse küldetését.

Vagyis a falangizmus nem határozta meg, hogy pontosan mi a küldetése a nemzetnek, hanem azt mondta, hogy minden nemzetnek meg kell találnia saját küldetését, és be kell teljesítenie azt. Ez pedig nagyon is keresztény eszmény, mert a kereszténység elvei szerint, amely önmegtagadást hirdet, senki nem élhet csak saját magáért, magasabbrendű szellemi cél nélkül, és ha nem vagyunk keresztények, akkor is beláthatjuk ennek igazságát. Senki nem élhet magasabbrendű szellemi cél nélkül. Ahogy az egyén nem élhet csak önmagáért, úgy a nemzet sem élhet csak egyedül önmagáért. Meg kell tagadnunk magunkat, de a legnemesebb önmegtagadás, ha valami magasabbrendűért tagadjuk meg magunkat.

A magyarság jelenlegi gyengeségének is véleményem szerint részben ez az oka, hogy a magyarságnak nincs semmiféle magasabbrendű szellemi célja. Azok a nemzeti mozgalmak is, amelyek, azt mondják magukról, hogy a nemzet megmentéséért dolgoznak, azok is csak a nemzet megmaradását tűzi ki célul, ezért a mi egész mostani jelenünkben, állapotunkban nincs önmeghaladás, ezért sivár az életünk. Pedig megerősödni is csak akkor tudunk, mint azt már sokszor leírtam, ha megtagadjuk és meghaladjuk önmagunkat.

Ez pedig úgy is történhet, ha magasabbrendű szellemi célt tűzünk ki magunk elé, és az alá rendeljük életünket. A kereszténységhez való visszatalálásunkat is jelenthetné ez, és megerősödésünket is. Ebben segíthetne nekünk Szekfű Gyulának a történeti népfajról szóló elképzelése. Ha nálunk lenne egy keresztény intelligencia, keresztény középosztály, amely a nép minden rétegét tudatosítja keresztény múltjáról, és valódi történeti népfajjá válnánk, akkor megtalálhatnánk valódi nemzeti küldetésünket is az egyetemesen belül.

Szekfű Gyula gondolatát azzal egészíteném ki, hogy a történeti népfajjá válás nemcsak igazi nemzetté válásunkat kell, hogy jelentse, hanem azt is, hogy megtaláljuk küldetésünket az egyetemesen belül, pontosabban a keresztény világban. Míg a spanyol falangizmus esetében a szindikalizmusra alapozták a nemzeti küldetéstudat megtalálását, mi Szekfű Gyula történeti népfaj elméletére alapozhatnánk.

A történelemtudat, és a kultúra lehetne az, amely a magyar nemzetet annak összes történelmi osztályát a keresztény arisztokrácián át a királyig, mint a növényben az ozmózisnyomás, magasabbrendű szellemi küldetése felé vezérli.

Ennek a történelemtudatnak arra kell irányulnia, amely a magyar történelemben szép volt és értékes. Főként tehát keresztény múltunkra. Középkori és újkori keresztény értékeinkre. Vajon miért hoztam én példának a spanyol falangizmust. Nemcsak azért, mert az egy katolikus szélsőjobboldali szervezet volt, hanem mert a mi szellemiségünk, és az ő szellemiségük között hasonlóságot vélek felfedezni.

Hasonlóságot vélek felfedezni abban a transzcendens könnyedségben, amely a mi középkorunkat, és az ő középkorukat jellemezte. Vajon nem hasonlít e a mi Árpádházi Szent Erzsébetünk könnyű teste, Szent Imre hercegünk nemes ifjú alkata a spanyol nemes asszonyok fátyollal borított testének könnyedségére.

Vajon nem hasonlítanak e a mi napsütötte dombjainkon álló régi középkori várromok, illetve szőlőhegyeink képének transzcendens könnyedsége a spanyol táj könnyű szépségére. Az ami miatt a spanyol falangizmus a szociális kérdést, a természetes közösségek védelmét a nemzet osztályainak és rétegeinek érdekegyeztetését vette alapul a nemzet küldetésének beteljesítéséhez talán az lehet, hogy a spanyol szellemiség könnyedsége nagyban a földhöz kötődik. Ezt az is jelzi, hogy a spanyol trikolór uralkodó színe a sárga, ami spanyol földből kinövő növények színe.

A spanyol templomok színe is legtöbbször sárgás. A mi szellemiségünk sokkal inkább történeti. A napsütötte dombjainkon meredő, szürkés kövekből épített, régi várromok környékén a magyar táj középkori csöndjében a história szelleme szál. A magyar középkornak inkább kultúrájában van szellemisége. Ezért van szükség Szekfű Gyula történeti népfaj elméletére a magyar falangizmus gondolatához. A magyar keresztény történetiség, és az ebből kinövő magyar falangista gondolat az, amely a magyarokat visszavezethetné középkori keresztény gyökereikhez, magasabbrendű szellemi célt adhatna nekik, és ezáltal megerősíthetné őket.

A magyar falangizmus esetében a szervességet, és a régi rendhez való kötődést tehát Szegfű Gyula történeti népfaj elmélete kell, hogy adja. A keresztény történelemtudat, és a keresztény kultúra. A kultúrnemzet elve. Nem véletlen, hogy a legtöbb magyar nemzeti gondolkodó a történelemtudatot, és a kultúrát jelölte meg a nemzet felemelésének legfőbb eszközéül. Mint például Klebensberg Kunó a kultúrfölény elméletben. Az önmeghaladást pedig esetünkben is az kell, hogy jelentse, hogy magasabbrendű szellemi célt kell adnunk a magyarságnak. A történelemtudatnak, a magyar keresztény történetiségnek, és a keresztény kultúrának, amelyeknek a középkorhoz kell kötődnie, a Magyarság saját szellemi küldetésének megtalálása felé kell vinnie a Magyarságot. Továbbá természetesen keresztény, katolikus gyökereinek újbóli megtalálása felé. A magyar keresztény történetiségnek kell lennie annak az eszmeiségnek, amiből kinő az a szellemiség, amely által a magyarság meghaladhatja önmagát.

Beszélnünk kell néhány szót a hungarista mozgalom jelképéről a nyilaskeresztről is. A nyilaskereszt a nyilasok szerint Szent László hadijelképe volt. Ezt egyesek vitatják, de az Anjou Legendárium egyik lapja erre utal. Nos, mit tudunk Szent Lászlóról, és koráról? Szent László a középkori keresztény Magyarország lovagkirálya volt. Személyében ötvöződött a harcos nomád férfieszmény, és az európai keresztény lovagideál. Korában Magyarország erős keresztény állam volt, és volt szellemi küldetése, hiszen védte a keresztény Európát a keleti nomád népek betörésétől, ahogy Szent László is háborút folytatott a Kunokkal szemben.

Ha tehát a nyilaskereszt valóban Szent László hadijelképe volt, akkor annak igazi jelentése nem más, mint a magyar katolikus-keresztény lovageszmény továbbélése: (szervesség és régi rendhez való kötődés), továbbá a Magyarság szellemi küldetésének újbóli megtalálása: (önmeghaladás). Az igazi Szent László-i örökséggel tehát csak a magyar falangizmus eszméje van valódi kontinuitásban. Ezért javaslom a nyilaskeresztnek az Anjou Legendáriumban látható formájának, vagyis az igazi Szent Lászlói formájának a legalizálását, amely piros volt, és a függőleges szára hosszabb volt, ellentétben a hungarista mozgalom nyilaskeresztjével, amely zöld vagy fekete színű, illetve egyenlő hosszúak a szárai.

A hungarizmusnak a konnacionalizmussal kapcsolatos állásfoglalását bizonyos mértékben értékesnek tartom, hiszen a magyar falangizmusnak is ki kell dolgoznia egy nemzeteken, pontosabban Európán átívelő külpolitikai elméletet, mert szerintem Európa többi országában is csak a falangizmus lehet az az eszköz, amely rekatolizálhatja, és újratradicionalizálhatja egész Európát. Tehát a falangizmust el kell terjeszteni Európa minden országában az adott ország, vagy nemzet belső sajátosságaihoz, történelmi hagyományaihoz szabva.

Végezetül szeretnék néhány szót szólni a magyar falangizmus eszméjének a magyarországi monarchisták eszmerendszerével való kapcsolatáról. A magyarországi monarchisták Habsburg legitimistáknak vallják magukat, tehát a Habsburg ház elvitathatatlan jogát hangsúlyozzák a magyar trónhoz. A magyar falangizmus, mint katolikus eszmerendszer elismeri a Habsburg ház legitimitását, és elvitathatatlan jogát a magyar trónhoz, bár szeretném azt is megemlíteni, hogy a Habsburg restauráció jelenleg nem megoldható, és leginkább azért nem, mert maguk a királyi család tagjai sem akarnak királyok lenni, Habsburg Ottó maga utasította vissza a magyar királyi trónt, amikor a magyar legitimisták erre felkérték. A magyar köztársaságot, amint államformát elismerik. Ha viszont a Habsburg háznak lesz olyan tagja, aki a királyság intézményéhez kellő, formában áll hozzá, és kellő mértékű erkölcsiséget tanúsít, akkor nem állok a Habsburg restauráció útjába, sőt minden erőmmel támogatni fogom.

Azonban azt is ki szeretném fejteni, hogy a magyar falangizmus a Monarchistákkal ellentétben elsősorban alulról akar építkezni, elsődlegesen a társadalmat akarja felemelni, és újratradiconalizálni, pontosabban a szellemi alapokat a társadalomban lerakni, főként kulturális, és felvilágosító tevékenység útján, mert e nélkül szerintem a királyság visszaállítására sincs valós remény. A Monarchistáknál inkább azt látom, hogy ők felülről építkeznek a Habsburg-ház történelmi nagyságát, és a királyságnak, mint államformának a fontosságát hangsúlyozzák, és a király mielőbbi visszatérését próbálják előkészíteni. Tehát a magyar falangizmus elismeri a Habsburg-ház elvitathatatlan jogát a magyar trónhoz, de a monarchistákkal ellentétben a magyar társadalom újratradicionalizálását alulról építkezve akarja végrehajtani.

Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy a Monarchisták tevékenysége felesleges, hogy arra nincs szükség. Arra is szükség van. Már csak azért is, mert a király iránti hűség, odaadás egyfajta önmeghaladást jelent, hiszen valami magasabbrendűért harcolnak. Viszont szükség van egy olyan mozgalomra is, amely a magyar keresztény történetiség, és a magyar középkori keresztény kultúra terjesztésével a magyarságot visszavezeti középkori keresztény gyökereihez, és elvezeti újkori szellemi küldetéséhez, hogy meg tudja haladni önmagát, mert mint azt már sokszor leírtam a Magyarság legfőbb problémája jelenleg az, hogy a magyar heroizmusban nincs önmeghaladás.

Még annyit, hogy én sem vagyok biztos benne, hogy ez a valódi megoldás Magyarország, és Európa problémáira, de talán lehet, hogy mégis csak ez az igazi megoldás.

Felhasznált Irodalom:

klikk

klikk

klikk

klikk

klikk

Hozzászólás
A hungarista birodalmi eszmény a magyar falangizmus tükrében bodójános okt 19 : 08:38 Válasz erre
Hozzászólás: 4578

Nagyívű elemzésed a jelenkori kisstílű marakodás fölé helyezi nemzetünk helyét, sorsát, jövőjét megatározó kérdések érintésével.Nagy tájékozottságra vall a szélesebb horizont, amelybe emeled a nemzet jelenlegi, piti percemberkék által birtokolt hatalmi játékát.Csak garatulálni tudok megközelítésedhez, amelyhez hasonlót nagyon sokat szeretnék játni e lap oldalain!



A hungarista birodalmi eszmény a magyar falangizmus tükrében nagyapó márc 20 : 07:57 Válasz erre
Hozzászólás: 56

Regisztrált: febr 28 : 07:46
Őszinte nagyrabecsülésem a cikk írójának, és a honlap működtetőinek.
Az írónak azért, mert alapos ismertetésével segít tiszta vizet tölteni a pohárba. Segít kifúni az álbaloldali, kommunista történetírás által félremagyarázott múlt-tudatot.

A honlap működtetőinek pedig azért, mert volt-van bátorságuk megjelentetni, sőt méltatni!

Jó itt lenni!

BML



Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned. Jelentkezz be, vagy kattints ide a regisztrációhoz
Üdvözlet
Felhasználónév:

Jelszó:


Adatok megjegyzése

[ ]
[ ]

Online
Vendégek: 2
Tagok: 0

Tagok: 62
legújabb: ZsóFia

Chatbox
Üzenetek írásához regisztrált tagnak kell lenned - jelentkezz be, vagy regisztrálj



Isti
jún 10 : 12:03
Nagyon köszönjük drága Évike!
S köszönjük szeretetteljes munkáját mifelénk! Miértünk!
Áldott ünnepet mindenkinek!

Kulcsar Eva
jún 09 : 13:44
Áldott Pünkösdöt kívánok , Kedves BodóKert-i tagjainknak, a ma TÍZ ÉVE megszületett irodalmi portálunkon!

Isti
máj 17 : 09:21
Megtisztelve érzem magamat hogy ehhez a kitartó és kedves csapathoz tartozhatom! Köszönjük az értesítést kedves Évike!

Kulcsar Eva
máj 16 : 08:25
Kedves BodóKerti Tagok! Megfogyva bár, és ki-ki a saját terheit cipelve vagyunk itt még néhányan. Most ezt a kis maroknyi csapatot egy közelgő évfordulóra hívom: 2019. június kilencedikén LESZ TÍZ ÉVES ! ez a kedves kis virtuális hely , ahol sok szépet megtapasztalhattunk !

Isti
ápr 19 : 14:42
Áldott ünnepet kívánok a kert lakóinak és a kedves olvasóinknak Isti

Isti
jan 28 : 18:57
Einsten hagyatékában találták meg Bolyai relativitáselméletét!

klikk

Ha így nem olvasható kiollózom magát a szöveget!!!!


Isti
jan 04 : 11:34
Szeretettel köszöntök MINDENKIT az 2019.-.es évben! Isti

Isti
dec 28 : 08:20
Boldog névnapot kedves János !

Isti
dec 22 : 15:16
Kedves Nagyapó!
Köszönjük a figyelmességedet! Neked, a kertlakóknak és minden kedves olvasónknak Áldott karácsonyt kívánok Isti

nagyapó
dec 20 : 19:29
Istentől megáldott, békés, boldog Karácsonyt kívánok minden "kertbarátnak"!

Kulcsar Eva
júl 11 : 07:09

Akkor hát hajrá! Előre a további szépségek alkotása felé!
Mindenkinek örömteli alkotómunkát kívánok!

Isti
júl 09 : 18:41
S MI köszönjük meg Évike áldásos munkáját,ami minket is
érdemben segített! eme igen hosszú időn át!

Kulcsar Eva
júl 06 : 14:54
Köszönöm szépen.

timetour
júl 04 : 17:28
a te érdemed is, Éva!

Kulcsar Eva
jún 10 : 11:44
Kilenc éves a BodóKert!
Minden kitartó Tagunknak szívbéli köszönet!

Isti
máj 05 : 11:37
Nagy szeretettel köszöntjük az édesanyákat, nagymamákat s reményeim szerint a dédiket is.-))) a kert nevében !

Kulcsar Eva
ápr 30 : 07:09
Köszönjük az üdvözletet,
értékeljük a jöttödet.

Isti
ápr 21 : 19:34
Örülök hogy jelentkeztél kedves Tyme!

timetour
ápr 18 : 21:57
üdvözlettel a Kertlakóknak!

Isti
ápr 01 : 12:55
Áldott ünnepeket a kert lakóinak és a kedves olvasóknak!

nagyapó
jan 24 : 20:12
A vadászrészhez: Legyetek szívesek, hogy az elbénáskodott első feltöltést töröljétek. Nem tudom, hogyan sikerült rosszul feltennem... Ebben amúgy nagyon ügyes vagyok...

Kulcsar Eva
dec 31 : 18:11

B Ú É K !!!

Isti
dec 31 : 11:11
Köszönjük a kedvességedet drága Évike! NEKED, a kertlakóknak s a kedves olvasóknak békés új évet!:)

Kulcsar Eva
dec 27 : 05:06
Jöjjön hát az Ó-év vége,
legyen köztünk öröm, s béke!

Isti
dec 22 : 18:53
Áldott Karácsonyt, békés új évet kívánok a kert lakóinak és a kedves olvasóinknak sok szeretettel Isti


Oldal létrehozási idő: 0.5292 másodperc, 0.4775 lekérdezési idő. Adatbázis lekérdezés: 57. Memória használat: 1,044,680b