BodóKert: Tartalom / Novellák / Tündérek leszármazottja
BodóKert
Ma 2020. szeptember 22, kedd,
Móric napja van.
Holnap Tekla napja lesz.


Tündérek leszármazottja
Apám, szólok ma: adj, ha tudsz
- 2010 január 30 szombat
szerző: bigeszab Szerzők listája
kategória: Könyvtár > Próza > Novellák
Hozzászólás: 4
Megtekintés: 322






Mikor belépett az irodába, minden hang elnémult. A férfiak bamba vigyorral az arcukon meredtek rá, s még Jucika is abbahagyta egy pillanatra a gépelést, hogy aztán annál dühödtebben verje a billentyűket.
Pedig nem volt semmi feltűnő rajta.
Hacsak nem a Tizian-vörös hajkorona, mely puha hullámokban keretezte kissé markáns arcát. Esetleg a diszkrét kivágású hófehér blúz, vagy a pasztellkék, térdközépig érő szoknya? Talán a félmagas sarkú topánka, mely előnyösen emelte ki a karcsú bokák vonalát?
- A mérnök urat keresem! – szólt hangosan, hogy a sarokban gépelő Jucika is meghallja.
- Nincs itt! – recsegte az elfoglalt titkárnő, enyhe kárörvendő árnyalattal a hangjában.
Újra tapinthatóvá vált a csend. Félbeszakadt a gépelés, és mindenki várt valamire. Jucika a visszavonulásra, a jövevény egy biztató megoldásra, a férfiak pedig valamilyen csodára.
Zoltán az iratai mögé bújva, suttogva kérdezte szomszédját:
- Ki ez az istennő?
- Könyvtáros az iskolánkban, - jött a válasz – a mérnökünk feleségének a barátnője. De ne reménykedj, már foglalt. Látod ott az üveges ajtó mögött azt a kalapos árnyat? Igen? Na, ezért mondom neked, hogy „tőle orrod fokhagymás!”
- Gyere, menjünk le a kávézóba, és mesélj még róla.
- Kisasszony, - szólalt meg Zoltán szomszédja – a mérnök úr, csak ebéd után jön vissza. Ha üzenetet akar neki hagyni, mi átadjuk – készségeskedett tovább.
- Jó, majd visszajövök – válaszolt kilépve az ajtón.
Felzúgott az iroda: „hú, láttátok? Ki volt ez? Micsoda nő!” kiáltások hangzottak, miközben Zoltánék kiosontak, hogy lemenjenek a büfébe.
- Te csak ülj le, én meg hozok két kávét, két üdítőt – mondta Zoltán.
Kisvártatva ott is volt.
- Nagy szerelem köti össze azzal a kalapos férfivel. Tanár az iskolában. Biológiát tanít.
- Mintha valami keserűséget érzek a szavaidban – figyelt fel Zoltán barátja hanghordozására.
- Mielőtt megismerkedett volna Ilona, mert így hívják, szóval mielőtt megismerkedett volna ezzel a szilimán, nyikháj alakkal, jegyben járt velem.
- Nocsak!
- Tudod, odahelyezték ezt a fiút az iskolába biológia tanárnak. Ezt végezte a főiskolán. Na, sokat kellett a könyvtárba járnia, nem volt még tanítási gyakorlata, és órák előtt a könyveket bújta, nehogy felsüljön a diákok előtt. Érted? Könyvek, versek, regények.
- Mások is jártak oda. Nem? Tanárok, diákok. Mindenki olvasott. Könyveket, regényeket, verseket.
Zoltán kicsit meglepődve folytatta:
- Igaz, hogy körülrajongták, de nem lehetett közel férkőzni hozzá. Éles nyelve van, nem hagyta szó nélkül, ha nem megfelelően viselkedett vele valaki.
Ez igaz is volt, mert megtörtént, hogy helyettesítette a titkárnőt az igazgatói iroda előtt, s mikor egy úr nagy magabiztosan berobogott, azzal hogy az igazgatónővel akar beszélni.
- Önnek is jó napot! – mondta Ilona – Az igazgatónő foglalt, tárgyal, nem mehet be hozzá senki.
- Én pedig be akarok menni, most. Jelentsen be! Velem ne kukoricázzon, én székely ember vagyok, és nem tűrök ellenkezést.
- Én meg székely leány vagyok és itt nem fog parancsolni minden jöttment!
- Bocsánatot kérek, Dr. Kovács Jenő vagyok, tanügyi szakfelügyelő, és telefonon már egyeztettem az igazgatónővel.
- Nem kérek elnézést a szigorú elutasításért, mert nem fogadom el még egy tanfelügyelőtől sem a modortalanságot. Foglaljon helyet, ha végeztek az irodában, bejelentem.
Ilyen volt.
A könyvtári munka nem csak feladatot jelentett neki, hanem hivatást, szórakozást, kedvtelést is. A diákok, különösen a fiúk lelkesedtek érte, kicsit mindegyik szerelmes volt bele. Azt mondták róla, hogy tündérek leszármazottja.
A faluban, ahol született, azt tartották, hogy a Firtos oldalában látható egy tündérkisasszony fehér lova - ha jó idő következik. De ha nem látni a kővé vált hatalmas lovat a fenyők között, jobb, ha a gazda nem tervez másnapra szénacsinálást.
A Firtos lova pontosabban jelzi a másnapi időt, mint a legtapasztaltabb meteorológus.
Abban az időben, mikor a földet óriások és tündérek népesítették be, és az emberék még nem laktak házakban, élt a környéken egy hatalmas tündérkirály. Kiterjedt birtokai voltak a Bucsin gerincétől a Gagyi tetőig.
Megöregedett az öreg király és magához hívatta a fiait, hogy ossza el közöttük a birtokot.
- Apám! – kezdte a legidősebb fiú – szólok ma, igazságosan oszd el, amid van.
Így keletkezett Szolokma.
- Jól van, - folytatta az osztozást a király, és a következő fiához fordult – itt van ez a hegy, legyen e tiéd.
Azóta nevezik a falut Etéd-nek.
- Én is itt vagyok – türelmetlenkedett a harmadik – nekem is adj, ha tudsz.
Ott van ma is a hegyen Agyha.
A maradék a legkisebbé lett. Panaszkodott is:
- Ez bizony kis mód!
S ott fekszik a völgyben Küsmöd.
A király halála után a fiúk gazdálkodtak, ahogy tudtak. Sokra nem mentek, s később összeházasodtak az emberek leányaival. Azt mondják, tőlük származnak a környék csípős nyelvű székely leányai. Akik itt élnek ma is köztünk.
Ezt is mind elmesélte Zoltán barátja, hozzátéve, hogy nem is lehet mindennapi dolog, ahogy „azok ketten” egymásra találtak.
- Szerintem valóban egy tündér, ez az Ilona. Ahogy engem ejtett, hogy nincs bennem semmi harag! Csak bánat. Ez már meghaladja az emberi korlátokat…
- Most is szereted, úgy-e? – kérdezte Zoltán
- Mindig is fogom…







Hozzászólás
Tündérek leszármazottja bodójános jan 30 : 15:37 Válasz erre
Hozzászólás: 4582

Szép írás!



Tündérek leszármazottja kampanella jan 30 : 16:26 Válasz erre
Hozzászólás: 1257

Regisztrált: jún 23 : 18:04
De szépen mesélsz !


Tündérek leszármazottja bigeszab jan 30 : 18:21 Válasz erre
Hozzászólás: 1532

Regisztrált: júl 25 : 09:13
Lakott Firtos várában egy szépséges tündérkisasszony. Ez a tündérkisasszony megszeretett egy szegény, dali legényt, de a tündértörvény olyan volt, hogy nem találkozhattak egymással szívük szerént, mindig éjnek idején kerültek össze a tündérkert filagóriájában. A legény minden áldott este fellovagolt a meredek sziklán, a tündérkisasszony pedig kiállott a vár fokára, megfogta a legény kezét, s úgy segítette föl magához.
Egy este megint várja a szegény legényt a tündérkisasszony. Jő a legény, vágtat felfelé nagy bátran, s mikor a vár fokához ér, nyújtja a kezét a tündérkisasszony felé. De ebb’ a szempillantásba’ megsiklik a ló, a legény magával rántja a tündérkisasszonyt, s a rengeteg mélységbe zuhantak. A ló pedig fennakadt a szikla oldalán, odatapadt, s azon módulag kővé változott. Még most is rajta van a nyereg s a kantár. Hanem, hogy a szavamat össze ne keverjem, ezt a lovat a tündérkisasszony ajándékozta volt a legénynek, s azért hívják Firtos lovának. De aztán ez a ló nem is hiába, hogy tündér lova volt, mert most is az ő színe változása után jár az idő. Mikor ennek a kőlónak fehér a színe, meleg napok járnak, mikor pedig színében megsötétedik, hosszú eső lesz utána...


bigeszab

Tündérek leszármazottja Pipitér febr 01 : 10:37 Válasz erre
Hozzászólás: 1491

Regisztrált: jún 15 : 17:37
Drága Szabolcs!:)) Csoda dolgot műveltél, tudod-e?:)) Elvarázsoltál történeteddel!:)) De ez nem csoda, hiszen mindig így történik, amikor olvaslak...
A csoda az, ahogy a régmúltat kevered a mával! És a végeredmény egy kiváló, élvezetes írás! Tanítasz meséiddel... Tanítod, őrzöd Székelyföld mondáit, és szólsz a tündérekkel házasodó mai emberekről.
Szeretettel olvastalak, köszönöm az élményt! Ölellek, mint mindig, Lótusz.:)

Szeretettel, Pipitér.





Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned. Jelentkezz be, vagy kattints ide a regisztrációhoz
Üdvözlet
Felhasználónév:

Jelszó:


Adatok megjegyzése

[ ]
[ ]

Online
Vendégek: 3
Tagok: 0

Tagok: 62
legújabb: ZsóFia

Chatbox
Üzenetek írásához regisztrált tagnak kell lenned - jelentkezz be, vagy regisztrálj



nagyapó
szept 01 : 18:59
"asszem, úgy tudjuk őrizni emlékét, ha írunk sokat még Ide, tartozunk neki ezzel!"

Igen! Írni, írni, és írni!:!

Kulcsar Eva
szept 01 : 13:23
Igazak a szavaid, timetour.

timetour
aug 31 : 22:37
asszem, úgy tudjuk őrizni emlékét, ha írunk sokat még Ide, tartozunk neki ezzel!

timetour
aug 31 : 22:12
sajnálom, rég jártam erre.
de emlékét őrizzék a kertlakók, szeretném!

Isti
máj 21 : 10:55
Drága János! Köszönünk mindent,Azt is hogy itt lehettünk eme csodás kertben ,ahol gond nélkül alkothattunk, é s álmodhattuk az álmainkat ! Te fogtad össze ezt a kis de értékes kis közösséget! Álmod szép álmokat Isten kebelén!

Kulcsar Eva
máj 20 : 17:30
Tisztelettel közlöm a kedves BodóKerti tagokkal, hogy Bodó János, a web oldal megálmodója és hűséges résztvevője 2020. február 21-én elhunyt. Őrizzük meg az emlékét hozzá illő diszkrécióval, és nagy-nagy szeretettel!

Isti
ápr 10 : 08:22
Csendes, DE szép húsvéti készülődést kívánok kedves társak és kedves olvasóink!
Isti

Isti
márc 08 : 15:34
Fájdalommal telt szívvel olvasom soraidat! kedves nagyapó !Istenben reménykedve kívánok neked mielőbbi felépülést! Isti

nagyapó
márc 07 : 22:44
Rég jártam itt, és máshol - igaz barátok között - is régen.
Nagy utat jártam...
Belgyógyászattó l - urológián át - onkológiáig.
Nagy és nehéz út.:)

Kulcsar Eva
jan 04 : 16:54
Szeretetben gazdag boldog új évet kívánok minden kedves Kerti Tagnak.

Isti
jan 01 : 14:16
Köszönjük kedves Szabolcs! és viszont kívánjuk! Isti

bigeszab
jan 01 : 09:29
BOLDOG ÚJÉVET, kedves kertlakók!!heart

Isti
dec 27 : 10:53
Kedves János! Nagyon boldog névnapot kívánok a társaim nevében is!

Isti
dec 25 : 10:29
Kedves kert-társak és kedves olvasóink! Áldott ünnepet kívánok és egy új és békés évet sok szeretettel Isti

Isti
jún 10 : 12:03
Nagyon köszönjük drága Évike!
S köszönjük szeretetteljes munkáját mifelénk! Miértünk!
Áldott ünnepet mindenkinek!

Kulcsar Eva
jún 09 : 13:44
Áldott Pünkösdöt kívánok , Kedves BodóKert-i tagjainknak, a ma TÍZ ÉVE megszületett irodalmi portálunkon!

Isti
máj 17 : 09:21
Megtisztelve érzem magamat hogy ehhez a kitartó és kedves csapathoz tartozhatom! Köszönjük az értesítést kedves Évike!

Kulcsar Eva
máj 16 : 08:25
Kedves BodóKerti Tagok! Megfogyva bár, és ki-ki a saját terheit cipelve vagyunk itt még néhányan. Most ezt a kis maroknyi csapatot egy közelgő évfordulóra hívom: 2019. június kilencedikén LESZ TÍZ ÉVES ! ez a kedves kis virtuális hely , ahol sok szépet megtapasztalhattunk !

Isti
ápr 19 : 14:42
Áldott ünnepet kívánok a kert lakóinak és a kedves olvasóinknak Isti

Isti
jan 28 : 18:57
Einsten hagyatékában találták meg Bolyai relativitáselméletét!

klikk

Ha így nem olvasható kiollózom magát a szöveget!!!!


Isti
jan 04 : 11:34
Szeretettel köszöntök MINDENKIT az 2019.-.es évben! Isti

Isti
dec 28 : 08:20
Boldog névnapot kedves János !

Isti
dec 22 : 15:16
Kedves Nagyapó!
Köszönjük a figyelmességedet! Neked, a kertlakóknak és minden kedves olvasónknak Áldott karácsonyt kívánok Isti

nagyapó
dec 20 : 19:29
Istentől megáldott, békés, boldog Karácsonyt kívánok minden "kertbarátnak"!

Kulcsar Eva
júl 11 : 07:09

Akkor hát hajrá! Előre a további szépségek alkotása felé!
Mindenkinek örömteli alkotómunkát kívánok!


Oldal létrehozási idő: 3.3121 másodperc, 3.2241 lekérdezési idő. Adatbázis lekérdezés: 78. Memória használat: 978,232b