BodóKert: Tartalom / Idegen tollakkal... / A telhetetlen kisegér
BodóKert
Ma 2020. július 9, csütörtök,
Lukrécia napja van.
Holnap Amália napja lesz.


A telhetetlen kisegér
- 2010 március 02 kedd
szerző: Amita Bhose Szerzők listája
kategória: Idegen tollakkal...
Hozzászólás: 4
Megtekintés: 555



(Bengáli mese Amita Bhose tollából, megjelent a POLIROM kiadó gondozásában – 2008-ban)



Éldegélt a Gangesz partján egy bölcs remete. Vesszőből font és pálmalevelekkel borított kunyhóban lakott. Gyümölcsökkel táplálkozott, amit a fák adtak. Egész álló nap egy dús lombú fa alatt üldögélt, amely megvédte a tűző naptól, s az esőtől, és gondolkozott. Csak éjszakára húzott be, pihenni a kunyhójába.
Hogy, hogy nem beköltözött egy egérke a remete zugába, aki megsajnálta a szegény ki állatot. Hagyta, lakjon nála, és egyen a gyümölcsből, amit naponta szedegetett. Néha még el is játszadozott vele.
Egyiknap emberünk nagyon unatkozott, és hogy legyen kivel szót értenie, megajándékozta az egeret a beszéd képességével.
Egyik este, mikor a bölcs hazaért, a kisegér összetett mancsokkal kérte:
- Ha voltál olyan kegyes, hogy megajándékoztál a beszéd képességével, kérlek, tegyél meg nekem egy szívességet.
- Mi lenne az? – kérdezte, mert kíváncsi volt, vajon mi járhat az egérke eszében.
- Neked köszönhetően van mit ennem és hol laknom. Jól érzem itt magam. De tudd meg, van egy ellenségem. Minden egyes nap, mikor kilépsz a kunyhódból, ide jön egy kövér kandúr, és meg akar enni. Ha nem tudná, hogy a védelmed alatt állok, már rég felfalt volna. Kérlek, legyek én is kandúrmacska.
A bölcs megsajnálta, s így válaszolt:
- Jól van, kisegér. Legyen!
Meghintette a Gangesz vizével, elmormolt egy varázsigét, és hopp! - a kisegér átváltozott egy nagy fehér kandúrrá.
Néhány nap elteltével a remete megkérdezte a macskát:
- Hogy vagy, kandúr? Hogy érzed magad? Bánt még a kövér kandúrmacska?
- Szó sincs róla! Akkora nagy és erős kandúrrá változtattál, hogy képes vagyok megküzdeni a macskák egész nemzetségével. De most is van egy ellenségem.
- Ki lehet az? – kérdezte a bölcs.
- Egy rosszindulatú véreb. Alighogy elmész, jön és rángatja a farkamat, félek, hogy egyszer még megöl.
- És én mit tegyek?
- Ha már olyan kedves voltál, és macskává változtattál, most legyek kutya.
- Jól van, cicuskám, legyél kutya – és ezzel átváltoztatta kutyává.
Eltelvén pár nap a bölcs látja, amint hazaér, hogy a kutya búslakodik.
- Mi bánt, kutyuskám? Megvert talán valaki?
- Senki nem vert meg! – ugatta – Olyan nagy és erős kutyává tettél, hogy meg tudnám verni a kutyák minden nemzetségét!
- Akkor, mi bánt?
- Halok éhen! Ameddig egér voltam, ettem a gyümölcseidből. Miután macskává változtattál, elegendő volt számomra a tej és túró, amit az emberek hoztak neked. De most kutya vagyok, és húsra éhezem, és mivel te nem eszel húst, nekem sem jut.
- Értelek, értelek. De mit tegyünk?
- Ha már annyira rendes voltál hozzám, hogy egérből kandúrmacskává, majd macskából kutyává változtattál, kérlek, tedd meg, lehessek most majom, s fáról fára ugrálva keressem meg az élelmet a magam számára.
- Jól beszélsz, kutyuskám! Legyél hát, majom! – szólott a bölcs és majommá változtatta a kutyát.
Alig bírt magával a majom az örömtől. Ugrándozott fáról fára és kóstolgatta a sok gyümölcsöt, ami a környéken termett.
Teltek a hetek és megjött a nyár. A majomnak kedve kerekedett a Gangesz hűs vizében lubickolni, de félt a nagy bivalyoktól, melyek egész álló nap ott hűsöltek, és nem merészelt a vízhez leereszkedni.
Egyik estefelé odament a bölcs kunyhójához és így szólt:
- Legkönyörületesebb remete, jóságodnak köszönhetően nincs gondom az étkezésre, Ellenben szenvedek a hőségtől. Kérlek, változtass bivallyá, hogy én is hűsölhessek a habokban.
- Legyél hát bivaly, ha ez a kívánságod – és ezzel át is változtatta bivallyá.
Másnap, ahogy felkelt a nap a mi bivalyunk is leereszkedett a folyóhoz, lubickolt, úszkált az ott levő többi bivallyal együtt. Nagyon boldognak érezte magát, de ez nem tartott sokáig.
Egyik nap, mikor a folyó medrében hevert, meglátott egy elefántot, amelyik inni jött a folyóhoz. Éppen a király elefántja volt. Felcicomázott hátán ott ült a király.
„Milyen boldog élete lehet ennek a lénynek! A király hordozza, és bármerre jár, a népek meghajolnak előtte. Hiába élek, ha nem lehetek a király elefántja”
Kilábalt a vízből és ment a bölcshöz. Mikor az hazaért, ott találta az ajtó előtt térdelve a bivalyt.
- Gondolom, megelégelted a bivaly-életet. Most mi az óhajod?
- A király elefántja akarok lenni! Ha van benned egy kis jóindulat, elefánttá változtatsz.
Megunta már a bölcs ennek az állatnak az örökös telhetetlenségét, hogy nem képes megelégedi azzal, ami van, s hogy szabaduljon tőle, elefánttá változtatta:
- Most pedig menj az erdőbe, s hagyj nekem békét!
Be is ment az elefánt az erdőbe és várta, hogy jöjjön a király vadászni. Egyik reggel aztán vadászatot rendezett a király az erdőben. Megtetszett neki az elefántunk és parancsot adott, vigyék a palotába. A szolgák hamarosan elfogták, hiszen az elefánt maga is azt akarta, fogják el. Elvitték hát, a királyi várba és kezdték oktatni. Mikor az állatszelidítők kijelentették, hogy befejeződött a tanítás, a király parancsot adott, díszítsék fel szépen és hozzák a palotába.
A szolgák egy bársonytakarót terítettek a hátára, koronát tettek a fejére, és igazgyöngy nyakravalót tekertek az ormánya köré. A büszke és boldog elefánt a lépcső elé állt, térdre ereszkedett, ahogy tanították, és várta a királyt.
A király ellenben azt akarta, hogy a felesége a nekiajándékozott elefánton tegyen sétát a városban. Megdühödött rettenetesen az elefánt, amiért egy asszonyt kell a hátára vennie, megrázta magát és levetette a porba a királynőt, aki éppen elhelyezkedett volna a bársonytakarón részére készített párnán. Leesve a földre a királynő úgy megütötte magát, hogy a szolgák ölükben vitték be a palotába.
A király nagyon megharagudott és parancsot adott az engedetlen elefánt megölésére.
Nagy ijedten futott is az a bölcs kunyhójához.
- Ments meg, kedves gazdám! – könyörgött – Nézd, jönnek a király szolgái, hogy megöljenek!
Ekkor a bölcs remete meghintette a Gangesz vizével, s az újból kisegér lett, mint kezdetben.
Hát, így ért véget a telhetetlen kisegér története.


Hozzászólás
A telhetetlen kisegér Juci márc 02 : 23:06 Válasz erre
Hozzászólás: 2217

Regisztrált: júl 21 : 10:52
Nagyon tanulságos mese.

juci

A telhetetlen kisegér Solaris márc 03 : 09:32 Válasz erre
Hozzászólás: 241

Regisztrált: júl 02 : 22:03
Megúszta - maradjunk ennyiben
Köszönöm a mesét!

Ági

A telhetetlen kisegér bodójános márc 03 : 09:41 Válasz erre
Hozzászólás: 4582

Minden ugy jó, ahogy van!



A telhetetlen kisegér bigeszab márc 03 : 10:19 Válasz erre
Hozzászólás: 1524

Regisztrált: júl 25 : 09:13
Úgy látszik, minden népnek megvan a maga telhetetlenségről szóló meséje.

bigeszab



Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned. Jelentkezz be, vagy kattints ide a regisztrációhoz
Üdvözlet
Felhasználónév:

Jelszó:


Adatok megjegyzése

[ ]
[ ]

Online
Vendégek: 3
Tagok: 0

Tagok: 62
legújabb: ZsóFia

Chatbox
Üzenetek írásához regisztrált tagnak kell lenned - jelentkezz be, vagy regisztrálj



Isti
máj 21 : 10:55
Drága János! Köszönünk mindent,Azt is hogy itt lehettünk eme csodás kertben ,ahol gond nélkül alkothattunk, é s álmodhattuk az álmainkat ! Te fogtad össze ezt a kis de értékes kis közösséget! Álmod szép álmokat Isten kebelén!

Kulcsar Eva
máj 20 : 17:30
Tisztelettel közlöm a kedves BodóKerti tagokkal, hogy Bodó János, a web oldal megálmodója és hűséges résztvevője 2020. február 21-én elhunyt. Őrizzük meg az emlékét hozzá illő diszkrécióval, és nagy-nagy szeretettel!

Isti
ápr 10 : 08:22
Csendes, DE szép húsvéti készülődést kívánok kedves társak és kedves olvasóink!
Isti

Isti
márc 08 : 15:34
Fájdalommal telt szívvel olvasom soraidat! kedves nagyapó !Istenben reménykedve kívánok neked mielőbbi felépülést! Isti

nagyapó
márc 07 : 22:44
Rég jártam itt, és máshol - igaz barátok között - is régen.
Nagy utat jártam...
Belgyógyászattó l - urológián át - onkológiáig.
Nagy és nehéz út.:)

Kulcsar Eva
jan 04 : 16:54
Szeretetben gazdag boldog új évet kívánok minden kedves Kerti Tagnak.

Isti
jan 01 : 14:16
Köszönjük kedves Szabolcs! és viszont kívánjuk! Isti

bigeszab
jan 01 : 09:29
BOLDOG ÚJÉVET, kedves kertlakók!!heart

Isti
dec 27 : 10:53
Kedves János! Nagyon boldog névnapot kívánok a társaim nevében is!

Isti
dec 25 : 10:29
Kedves kert-társak és kedves olvasóink! Áldott ünnepet kívánok és egy új és békés évet sok szeretettel Isti

Isti
jún 10 : 12:03
Nagyon köszönjük drága Évike!
S köszönjük szeretetteljes munkáját mifelénk! Miértünk!
Áldott ünnepet mindenkinek!

Kulcsar Eva
jún 09 : 13:44
Áldott Pünkösdöt kívánok , Kedves BodóKert-i tagjainknak, a ma TÍZ ÉVE megszületett irodalmi portálunkon!

Isti
máj 17 : 09:21
Megtisztelve érzem magamat hogy ehhez a kitartó és kedves csapathoz tartozhatom! Köszönjük az értesítést kedves Évike!

Kulcsar Eva
máj 16 : 08:25
Kedves BodóKerti Tagok! Megfogyva bár, és ki-ki a saját terheit cipelve vagyunk itt még néhányan. Most ezt a kis maroknyi csapatot egy közelgő évfordulóra hívom: 2019. június kilencedikén LESZ TÍZ ÉVES ! ez a kedves kis virtuális hely , ahol sok szépet megtapasztalhattunk !

Isti
ápr 19 : 14:42
Áldott ünnepet kívánok a kert lakóinak és a kedves olvasóinknak Isti

Isti
jan 28 : 18:57
Einsten hagyatékában találták meg Bolyai relativitáselméletét!

klikk

Ha így nem olvasható kiollózom magát a szöveget!!!!


Isti
jan 04 : 11:34
Szeretettel köszöntök MINDENKIT az 2019.-.es évben! Isti

Isti
dec 28 : 08:20
Boldog névnapot kedves János !

Isti
dec 22 : 15:16
Kedves Nagyapó!
Köszönjük a figyelmességedet! Neked, a kertlakóknak és minden kedves olvasónknak Áldott karácsonyt kívánok Isti

nagyapó
dec 20 : 19:29
Istentől megáldott, békés, boldog Karácsonyt kívánok minden "kertbarátnak"!

Kulcsar Eva
júl 11 : 07:09

Akkor hát hajrá! Előre a további szépségek alkotása felé!
Mindenkinek örömteli alkotómunkát kívánok!

Isti
júl 09 : 18:41
S MI köszönjük meg Évike áldásos munkáját,ami minket is
érdemben segített! eme igen hosszú időn át!

Kulcsar Eva
júl 06 : 14:54
Köszönöm szépen.

timetour
júl 04 : 17:28
a te érdemed is, Éva!

Kulcsar Eva
jún 10 : 11:44
Kilenc éves a BodóKert!
Minden kitartó Tagunknak szívbéli köszönet!


Oldal létrehozási idő: 0.9940 másodperc, 0.4105 lekérdezési idő. Adatbázis lekérdezés: 47. Memória használat: 988,600b