BodóKert: Tartalom / Idegen tollakkal... / A telhetetlen kisegér
BodóKert
Ma 2019. november 22, péntek,
Cecília napja van.
Holnap Kelemen napja lesz.


A telhetetlen kisegér
- 2010 március 02 kedd
szerző: Amita Bhose Szerzők listája
kategória: Idegen tollakkal...
Hozzászólás: 4
Megtekintés: 547



(Bengáli mese Amita Bhose tollából, megjelent a POLIROM kiadó gondozásában – 2008-ban)



Éldegélt a Gangesz partján egy bölcs remete. Vesszőből font és pálmalevelekkel borított kunyhóban lakott. Gyümölcsökkel táplálkozott, amit a fák adtak. Egész álló nap egy dús lombú fa alatt üldögélt, amely megvédte a tűző naptól, s az esőtől, és gondolkozott. Csak éjszakára húzott be, pihenni a kunyhójába.
Hogy, hogy nem beköltözött egy egérke a remete zugába, aki megsajnálta a szegény ki állatot. Hagyta, lakjon nála, és egyen a gyümölcsből, amit naponta szedegetett. Néha még el is játszadozott vele.
Egyiknap emberünk nagyon unatkozott, és hogy legyen kivel szót értenie, megajándékozta az egeret a beszéd képességével.
Egyik este, mikor a bölcs hazaért, a kisegér összetett mancsokkal kérte:
- Ha voltál olyan kegyes, hogy megajándékoztál a beszéd képességével, kérlek, tegyél meg nekem egy szívességet.
- Mi lenne az? – kérdezte, mert kíváncsi volt, vajon mi járhat az egérke eszében.
- Neked köszönhetően van mit ennem és hol laknom. Jól érzem itt magam. De tudd meg, van egy ellenségem. Minden egyes nap, mikor kilépsz a kunyhódból, ide jön egy kövér kandúr, és meg akar enni. Ha nem tudná, hogy a védelmed alatt állok, már rég felfalt volna. Kérlek, legyek én is kandúrmacska.
A bölcs megsajnálta, s így válaszolt:
- Jól van, kisegér. Legyen!
Meghintette a Gangesz vizével, elmormolt egy varázsigét, és hopp! - a kisegér átváltozott egy nagy fehér kandúrrá.
Néhány nap elteltével a remete megkérdezte a macskát:
- Hogy vagy, kandúr? Hogy érzed magad? Bánt még a kövér kandúrmacska?
- Szó sincs róla! Akkora nagy és erős kandúrrá változtattál, hogy képes vagyok megküzdeni a macskák egész nemzetségével. De most is van egy ellenségem.
- Ki lehet az? – kérdezte a bölcs.
- Egy rosszindulatú véreb. Alighogy elmész, jön és rángatja a farkamat, félek, hogy egyszer még megöl.
- És én mit tegyek?
- Ha már olyan kedves voltál, és macskává változtattál, most legyek kutya.
- Jól van, cicuskám, legyél kutya – és ezzel átváltoztatta kutyává.
Eltelvén pár nap a bölcs látja, amint hazaér, hogy a kutya búslakodik.
- Mi bánt, kutyuskám? Megvert talán valaki?
- Senki nem vert meg! – ugatta – Olyan nagy és erős kutyává tettél, hogy meg tudnám verni a kutyák minden nemzetségét!
- Akkor, mi bánt?
- Halok éhen! Ameddig egér voltam, ettem a gyümölcseidből. Miután macskává változtattál, elegendő volt számomra a tej és túró, amit az emberek hoztak neked. De most kutya vagyok, és húsra éhezem, és mivel te nem eszel húst, nekem sem jut.
- Értelek, értelek. De mit tegyünk?
- Ha már annyira rendes voltál hozzám, hogy egérből kandúrmacskává, majd macskából kutyává változtattál, kérlek, tedd meg, lehessek most majom, s fáról fára ugrálva keressem meg az élelmet a magam számára.
- Jól beszélsz, kutyuskám! Legyél hát, majom! – szólott a bölcs és majommá változtatta a kutyát.
Alig bírt magával a majom az örömtől. Ugrándozott fáról fára és kóstolgatta a sok gyümölcsöt, ami a környéken termett.
Teltek a hetek és megjött a nyár. A majomnak kedve kerekedett a Gangesz hűs vizében lubickolni, de félt a nagy bivalyoktól, melyek egész álló nap ott hűsöltek, és nem merészelt a vízhez leereszkedni.
Egyik estefelé odament a bölcs kunyhójához és így szólt:
- Legkönyörületesebb remete, jóságodnak köszönhetően nincs gondom az étkezésre, Ellenben szenvedek a hőségtől. Kérlek, változtass bivallyá, hogy én is hűsölhessek a habokban.
- Legyél hát bivaly, ha ez a kívánságod – és ezzel át is változtatta bivallyá.
Másnap, ahogy felkelt a nap a mi bivalyunk is leereszkedett a folyóhoz, lubickolt, úszkált az ott levő többi bivallyal együtt. Nagyon boldognak érezte magát, de ez nem tartott sokáig.
Egyik nap, mikor a folyó medrében hevert, meglátott egy elefántot, amelyik inni jött a folyóhoz. Éppen a király elefántja volt. Felcicomázott hátán ott ült a király.
„Milyen boldog élete lehet ennek a lénynek! A király hordozza, és bármerre jár, a népek meghajolnak előtte. Hiába élek, ha nem lehetek a király elefántja”
Kilábalt a vízből és ment a bölcshöz. Mikor az hazaért, ott találta az ajtó előtt térdelve a bivalyt.
- Gondolom, megelégelted a bivaly-életet. Most mi az óhajod?
- A király elefántja akarok lenni! Ha van benned egy kis jóindulat, elefánttá változtatsz.
Megunta már a bölcs ennek az állatnak az örökös telhetetlenségét, hogy nem képes megelégedi azzal, ami van, s hogy szabaduljon tőle, elefánttá változtatta:
- Most pedig menj az erdőbe, s hagyj nekem békét!
Be is ment az elefánt az erdőbe és várta, hogy jöjjön a király vadászni. Egyik reggel aztán vadászatot rendezett a király az erdőben. Megtetszett neki az elefántunk és parancsot adott, vigyék a palotába. A szolgák hamarosan elfogták, hiszen az elefánt maga is azt akarta, fogják el. Elvitték hát, a királyi várba és kezdték oktatni. Mikor az állatszelidítők kijelentették, hogy befejeződött a tanítás, a király parancsot adott, díszítsék fel szépen és hozzák a palotába.
A szolgák egy bársonytakarót terítettek a hátára, koronát tettek a fejére, és igazgyöngy nyakravalót tekertek az ormánya köré. A büszke és boldog elefánt a lépcső elé állt, térdre ereszkedett, ahogy tanították, és várta a királyt.
A király ellenben azt akarta, hogy a felesége a nekiajándékozott elefánton tegyen sétát a városban. Megdühödött rettenetesen az elefánt, amiért egy asszonyt kell a hátára vennie, megrázta magát és levetette a porba a királynőt, aki éppen elhelyezkedett volna a bársonytakarón részére készített párnán. Leesve a földre a királynő úgy megütötte magát, hogy a szolgák ölükben vitték be a palotába.
A király nagyon megharagudott és parancsot adott az engedetlen elefánt megölésére.
Nagy ijedten futott is az a bölcs kunyhójához.
- Ments meg, kedves gazdám! – könyörgött – Nézd, jönnek a király szolgái, hogy megöljenek!
Ekkor a bölcs remete meghintette a Gangesz vizével, s az újból kisegér lett, mint kezdetben.
Hát, így ért véget a telhetetlen kisegér története.


Hozzászólás
A telhetetlen kisegér Juci márc 02 : 23:06 Válasz erre
Hozzászólás: 2217

Regisztrált: júl 21 : 10:52
Nagyon tanulságos mese.

juci

A telhetetlen kisegér Solaris márc 03 : 09:32 Válasz erre
Hozzászólás: 241

Regisztrált: júl 02 : 22:03
Megúszta - maradjunk ennyiben
Köszönöm a mesét!

Ági

A telhetetlen kisegér bodójános márc 03 : 09:41 Válasz erre
Hozzászólás: 4580

Minden ugy jó, ahogy van!



A telhetetlen kisegér bigeszab márc 03 : 10:19 Válasz erre
Hozzászólás: 1485

Regisztrált: júl 25 : 09:13
Úgy látszik, minden népnek megvan a maga telhetetlenségről szóló meséje.

bigeszab



Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned. Jelentkezz be, vagy kattints ide a regisztrációhoz
Üdvözlet
Felhasználónév:

Jelszó:


Adatok megjegyzése

[ ]
[ ]

Online
Vendégek: 1
Tagok: 0

Tagok: 62
legújabb: ZsóFia

Chatbox
Üzenetek írásához regisztrált tagnak kell lenned - jelentkezz be, vagy regisztrálj



Isti
jún 10 : 12:03
Nagyon köszönjük drága Évike!
S köszönjük szeretetteljes munkáját mifelénk! Miértünk!
Áldott ünnepet mindenkinek!

Kulcsar Eva
jún 09 : 13:44
Áldott Pünkösdöt kívánok , Kedves BodóKert-i tagjainknak, a ma TÍZ ÉVE megszületett irodalmi portálunkon!

Isti
máj 17 : 09:21
Megtisztelve érzem magamat hogy ehhez a kitartó és kedves csapathoz tartozhatom! Köszönjük az értesítést kedves Évike!

Kulcsar Eva
máj 16 : 08:25
Kedves BodóKerti Tagok! Megfogyva bár, és ki-ki a saját terheit cipelve vagyunk itt még néhányan. Most ezt a kis maroknyi csapatot egy közelgő évfordulóra hívom: 2019. június kilencedikén LESZ TÍZ ÉVES ! ez a kedves kis virtuális hely , ahol sok szépet megtapasztalhattunk !

Isti
ápr 19 : 14:42
Áldott ünnepet kívánok a kert lakóinak és a kedves olvasóinknak Isti

Isti
jan 28 : 18:57
Einsten hagyatékában találták meg Bolyai relativitáselméletét!

klikk

Ha így nem olvasható kiollózom magát a szöveget!!!!


Isti
jan 04 : 11:34
Szeretettel köszöntök MINDENKIT az 2019.-.es évben! Isti

Isti
dec 28 : 08:20
Boldog névnapot kedves János !

Isti
dec 22 : 15:16
Kedves Nagyapó!
Köszönjük a figyelmességedet! Neked, a kertlakóknak és minden kedves olvasónknak Áldott karácsonyt kívánok Isti

nagyapó
dec 20 : 19:29
Istentől megáldott, békés, boldog Karácsonyt kívánok minden "kertbarátnak"!

Kulcsar Eva
júl 11 : 07:09

Akkor hát hajrá! Előre a további szépségek alkotása felé!
Mindenkinek örömteli alkotómunkát kívánok!

Isti
júl 09 : 18:41
S MI köszönjük meg Évike áldásos munkáját,ami minket is
érdemben segített! eme igen hosszú időn át!

Kulcsar Eva
júl 06 : 14:54
Köszönöm szépen.

timetour
júl 04 : 17:28
a te érdemed is, Éva!

Kulcsar Eva
jún 10 : 11:44
Kilenc éves a BodóKert!
Minden kitartó Tagunknak szívbéli köszönet!

Isti
máj 05 : 11:37
Nagy szeretettel köszöntjük az édesanyákat, nagymamákat s reményeim szerint a dédiket is.-))) a kert nevében !

Kulcsar Eva
ápr 30 : 07:09
Köszönjük az üdvözletet,
értékeljük a jöttödet.

Isti
ápr 21 : 19:34
Örülök hogy jelentkeztél kedves Tyme!

timetour
ápr 18 : 21:57
üdvözlettel a Kertlakóknak!

Isti
ápr 01 : 12:55
Áldott ünnepeket a kert lakóinak és a kedves olvasóknak!

nagyapó
jan 24 : 20:12
A vadászrészhez: Legyetek szívesek, hogy az elbénáskodott első feltöltést töröljétek. Nem tudom, hogyan sikerült rosszul feltennem... Ebben amúgy nagyon ügyes vagyok...

Kulcsar Eva
dec 31 : 18:11

B Ú É K !!!

Isti
dec 31 : 11:11
Köszönjük a kedvességedet drága Évike! NEKED, a kertlakóknak s a kedves olvasóknak békés új évet!:)

Kulcsar Eva
dec 27 : 05:06
Jöjjön hát az Ó-év vége,
legyen köztünk öröm, s béke!

Isti
dec 22 : 18:53
Áldott Karácsonyt, békés új évet kívánok a kert lakóinak és a kedves olvasóinknak sok szeretettel Isti


Oldal létrehozási idő: 0.2313 másodperc, 0.1458 lekérdezési idő. Adatbázis lekérdezés: 47. Memória használat: 985,912b