hatszor volt Románia bajnoka maratonfutásban

Száztíz éve, 1900. október 15-én született Gál Lajos, az első csíki olimpikon.
Gál Lajos volt az első Csíki-medencében született sportoló, aki olimpiai játékokon vett részt. 22 éves korában Brassóba kerül szabómesterséget tanulni. Hosszútávfutóként került be az atlétika történetébe, de amint Rebendics József egyik írásában olvasható: „az alacsony, tömzsi, rokonszenves fiatalember – ahogy egy korabeli riport jellemzi – kiválóan síelt, nagyszerűen futballozott.”
Gál Lajos az 1930-as években hatszor volt Románia bajnoka maratonfutásban, és háromszor nyert Balkán-bajnokságot ugyanebben a számban. Érdekesség, hogy 1935-ben Károly román király Bukarestbe hívatta az atlétát, és személyesen tüntette ki, mint az év legjobb sportolóját. Románia őt nevezte az 1936-os berlini olimpiára, melynek maratoni versenyéről így írt a Brassói Lapok augusztus 11-i számában: „56 versenyző indult, eleinte Zabala (argentin) vezetett, majd visszaesett, és a japán Son győzött 2 óra 19 perc 11,2 másodperces olimpiai rekorddal. Gál szépen szerepelt, 2 ó 55.02 perces időeredménnyel a 23. helyen végzett, ami a nagy versenyen jó eredményt jelent.”
Csutak Tamás kutatásaiból tudjuk, hogy 1935-ben Gál Lajos részt vett a Párizs Maratonon. Mivel a szövetségnek nem volt a kiutazásra pénze, a bukaresti Gazeta Sporturilor gyűjtést szervezett, és ebből az összegből utazhatott a dánfalvi születésű atléta Párizsba, ahol 60 induló közül a huszadiknak ért be a célba.
Gál Lajos rendszeres résztvevője volt a világ egyik leghíresebb futóversenyének, a Kassai Maratonnak (ennél régebbi csak a Boston Maraton). Gál 1935-ben és 1937-ben harmadik, 1936-ban pedig hatodik lett Kassán. Érdekesség, hogy ez a maraton akkortájt Kisantant Bajnokságnak is számított, és a két harmadik helyével Gál kisantanti bajnok lett.
Gál Lajosnak szabóműhelye volt a brassói Kapu utcában. A Bécsi döntés után, 1940 őszén Sepsiszentgyörgyre költözött, itt is híres szabóműhelyt tartott fenn, és folytatta sportolói tevékenységét. A kis magyar világban, 1940 és 44 között a Kassai Maraton magyar bajnokságnak is számított. Gál a Kolozsvári AC színeiben vett részt 1942-ben és 1943-ban a felvidéki versenyen, ahol második, majd egy évvel később harmadik lett. Tegyük hozzá, szenzációs eredmény, hisz akkor már túl volt a 40. életévén.
A második világháború vége felé mint tartalékos katona ő is behívót kapott. A második világháború áldozata lett, három más katonával együtt a szovjet hadsereg katonái kivégezték a korondi Bornyús-kertben. Az akkori sportvezetők innen vitték holttestét később Sepsiszentgyörgyre.

Gál Lajost három megye, Hargita, Brassó és Kovászna tiszteli, vallja magáénak. Térségünk két világháború közti időszakának egyik legjobb maratoni futója Csíkdánfalván született, a Brassói IAR és a Kolozsvári AC színeiben sportolt, Sepsiszentgyörgyön lakott, és ott alussza örök álmát. Tavaly, halálának 65. évfordulóján az atléta nevét viselő sepsiszentgyörgyi futókör kopjafát állított Gál Lajos tiszteletére. Szülőfalujában, Csíkdánfalván tornaterem viseli nevét.