BodóKert: Tartalom / Novellák / Kérlek, ne! Az alagútban, IV. rész
BodóKert
Ma 2019. május 25, szombat,
Orbán napja van.
Holnap Fülöp napja lesz.


Kérlek, ne! Az alagútban, IV. rész
A szeretet-együttműködési effektus
- 2011 július 10 vasárnap
szerző: timetour Szerzők listája
kategória: Könyvtár > Próza > Novellák
Hozzászólás: 8
Megtekintés: 425


- Tudod, megijedtem, nem jössz, és én egyedül maradok most is. Az alagútban, ahogy ti egymás közt nevezitek. Voltam már egyedül régebben is. Volt már úgy sokszor, hogy vártalak esős vasárnap délután, délután, és nem jöttél, nem jöttél! Pedig megígérted! Annyira-biztosra ígérted! Álltam egész délután az ablaknál, álltam, esett, csak esett, percenként néztem az órát, sokszor odafutottam a telefonhoz, hátha rosszul tettem le, te meg hívsz valahonnét.
- És akkor haragos lettél, aztán megutáltál. Tudom, megérdemlem. És arra gondolsz most magadban, velem sokszor még jobban egyedül vagy, mint amikor régebben magad voltál, és nem tartoztál senkihez. Az eső egyre csak esett, szürkült, tudom, kicsim, annyira tudom, aztán besötétedett, elszomorodtak az utcai lámpák is, és egyre jobban meggyűlöltél. Nem fog többször előfordulni, megígérem. Sose hagylak magadra.
- Tudod, olyan furcsa, hogy olvashatunk egymás gondolatainkban. Kalandozhatunk, kedvünk szerint.
- Épp ezért csak kellemes dolgokra kell gondolnunk. Nem kell sietnünk! Ráérünk, ráérünk Kicsim!

Nem tudta, mióta lehetnek lenn, csak tudta, húzniuk kell az időt, amíg csak bírják - emlékezett Roger tanácsára - megbízott benne, sok mindent megéltek már együtt: gyilkoltak parancsra, aztán inaltak, lelkiismeret furdalásra se lehetett idő, menekültek menteni kellett a bőrük, „hazaérve” meg ittak, nőztek, felejtettek, pontosabban próbáltak csak felejteni; reggelente sokszor azt se tudták, hol ébrednek, nehezen tértek magukhoz, remélték csak, nem épp a dzsungelben kell lapulniuk, mocskosan, borotválatlan, bújva bűzös, állott sárga vizű pocsolyákban, férgek közt, napokon át, miköszben öregjeik testvéreik, asszonyuk, gyerekeik értelmetlen halála miatt eszüket vesztett bosszúállók fésülik át a dzsungelt. Megfizettem, gondolta, megfizettünk mindenér bőségesen, ételér, italér, ágyér, színlelt szeretetér, kedves, készséges, kiszolgáló színlelt orgazmusokért, megfizettünk - csak próbálta magát nyugtatni, „azokér” meg – nem akart most gondolni a többi annyi mindenre, amit elkövettek, amiket elkövettem, aminek részese volt, - mindig mindent parancsra tette,- mint ezt a „kísérleti közreműködést” is álmainkkal, álmatlanságunkkal. És lehet igaza is volt, ki tudná, ki tudhatná ezt?

Elkalandoztak gondolatai, pedig nem akarta, hogy ezt történjen. Egész másról szól most a játék. És sokkal veszélyesebb, nem afféle semmi rutin-dzsungel-menekülés. Hátát most a falnak kell támasztania, és védekeznie, védenie magát, őt. Tudta, meg kell őriznie a nyugalmát mindenképp, és nem szabad elvesztenie azt semmiképp, mer’ akkor mindent elveszíthet, neki pedig kell vigyáznia az asszonyra mindenképp . És, most épp megint magára hagyta. (És észre se vették, észre se vette akkor még, hogy miközben gondolatai elkalandoztak, amúgy „jó katona módjára”, idióta parancsnak engedelmeskedve mentek lassan egyre lejjebb.)

- Figyi! Sokat kell még lenn maradnunk? Tudod, fázom, és kicsit félek már. És megint itthagytál!
- Nem, sose tudnálak, csak tudod, kicsit körülnéztem „odakinn”.
- Félek!
- Nem kell, nincs okod rá semmi, vigyázok rád – (Istenem nem fogom tudni megvédeni megtartani!
- Mire gondolsz most?
- Hát csak tudod, arra, hogy szeretlek. Meg arra, hogy elutazunk majd. Becsekkolunk, a terminálon megjelenik majd az indulás időpontja, akkor beszállunk majd a buszba, ami a géphez visz majd. És, nem kell majd sok cuccot bepakolnod, csak tudod, azt a hálóinged, tudod, azt mindenképp… tod!
- Perverz vagy, tudod - és most mosolygok.
- Szeretem, ha mosolyogsz! - Istenem, csak sikerüljön elterelnem a figyelmét!
- Kommunikálnak! Nézzék, az asszony mosolyog.
- Na ja! Csak ez nekem már kevés, gondolom, jól elvannak, húzzák az időt a kis szemetek, a „felszínen kapirgálnak”, be kell avatkoznunk mindenképp, tudják, az ingerküszöb-módosítására gondolok.
- Uram! Figyelmeztetnem kell arra, hogy ez az idejétmúlt eljárás jelenleg már minden kísérletben tiltott!
- Tudja, én teszek a maguk protokolljára. Indítsák.
- Uram, és arra is figyelmeztetnem kell, letelt az egy óra. És most ki kell hoznunk őket onnét. Most, azonnal! Ennyi volt. Nem szabad lenn hagynunk őket semmiképp. Semmiiképp, miel A protokoll szerint…
- Hát én tudja, akkora nagy ívben… - és káromkodott.

Szóval folytatták. (Istenem, most biztosan itt veszünk már.)

- Mi volt ez?
- Semmi, asszem, az alagút… Tudod, türelmetlen, morog, mérgelődik, mert nem tud kifogni rajtunk. Mindjárt kihoznak minket innét kicsim.(Nem akarom, hogy megijedjen!)
- Akkor te miért félsz?
- Nem félek.
- De félsz, tudom hazudsz most, de nem baj.
- Kérdezhetek?
- Mond - tudta jól, mit fog kérdezni, azt, amitől nagyon félt, főleg attól, válaszolnia kell.
- Asszem, nem is kell megkérdezned, olvasol a gondolataimban, mint ahogy én is a tiédben. Mindegy.
- Igen, arra gondolsz, miért kellett Tatjánának meghalnia. A társa megijedt valamitől, lehet szégyellte magát, és idő előtt megszakította a kapcsolatot. Őrült volt.
- Nem biztos, hogy az volt, sose tudhatjuk már meg. És azt is tudom, mire gondolsz most. Hogy, ha úgy érzed, szükséges lesz, engem mentesz majd meg, te maradsz lenn. Nem akarom ezt! Ne tedd, kérlek, nagyon kérlek…

Az első szinteknél igazából nem volt még semmi baj. Elég volt a kevéske fény, nem is féltek, nem is fáztak, összebújtak, sikerült „lopnia az időt”, először előkerültek, - számított erre, és azonnal emlékezett is rájuk - a réges-rég történt, már elfeledett apró „bűnök”, kicsiny gyerekkori csínytevések, télire eltett lekvár ellopása a nagymama kamrájából, gyümölcslopás a szomszéd féltve őrzött kertjéből, de nem vezekelt soha értük! „Te is, Kicsim? Tudod, én is. Olyan nagyon kedves, nagyon huncut, olyan aranyos-maszatos-lekváros lehettél!) Meg igyekeztek csak kellemes dolgokra gondoltak, védték magukat, védték leginkább a másikat, maguktól. Most meg ez lett belőle.

Hideg lett a laboratóriumban, nagyon hideg, meg minden olyan nagyon bántón steril, nagyon-nagyon steril, a gépek szorgalmasan zümmögtek, a monitorok hideg fénnyel égtek, minden olyan nagyon előírásszerűen működött, az alagút is megnyugodott már, pillanatra azt hitte, elveszíti őket, de most már tudta, lesz ideje bőven…

És érdekes módon, hirtelen ő is megnyugodott. Rendben, ha úgy gondoljátok, akkor játsszuk le.

„Féltett szenvedély magányod
Sikít a zajban hallhatatlan.”


/folytatom

Hozzászólás
Kérlek, ne! Az alagútban, IV. rész szellő júl 11 : 21:13 Válasz erre
Hozzászólás: 1558

Regisztrált: jún 19 : 13:14
Ha nem tudnám, kedves time, hogy te írtad, akkor is rá ismernék az egyébként remek arásodra.
A gyakran ismételt "tudod, tod, tudom, asszem..., eléggé zavaró - nekem -, és értem a "tod"-ot, meg az "asszem"-et is,
de sajnálom, ha az irodalomban előfordul.

Szeretném, ha nem bántódnál meg, csak a véleményemet meghallgatnád..., aztán nem haragudnál.
Szeretettel: szellő


Válasz: Kérlek, ne! Az alagútban, IV. rész timetour júl 14 : 22:32 Válasz erre
Hozzászólás: 698

Regisztrált: aug 22 : 20:15
OK, Kedves Szellő!
És szerinted miért haragudnék?
Főleg olyan valakire, akinek adok a véleményére.
time


Kérlek, ne! Az alagútban, IV. rész Kulcsar Eva júl 12 : 17:00 Válasz erre
Hozzászólás: 3716


Bevallom töredelmesen, hogy én ezt a riasztó körülményt
már réges-rég el is felejtettem, és most nem esett jól vele újból szembenéznem, de az élet fordulatai is éppen ilyen meglepőek.
Ugyanakkor, az igaz szeretet nagyon sok esetben a bajban mutatkozik meg a legegyértelműbben.
A rövidítéseidről, és az egyes betűk bármely formátumú elhagyásáról, nekem a legifjabb korosztály körében elterjedt villámlevelezési divat (stílus) jut eszembe.


Kulcsár Éva



Válasz: Kérlek, ne! Az alagútban, IV. rész timetour júl 14 : 22:46 Válasz erre
Hozzászólás: 698

Regisztrált: aug 22 : 20:15
Igazad lehet Kedves Éva.
time


Kérlek, ne! Az alagútban, IV. rész bigeszab júl 12 : 18:33 Válasz erre
Hozzászólás: 1468

Regisztrált: júl 25 : 09:13
Azért az események sodrása magával ragad, ha néha kissé vontatottan is...

bigeszab

Válasz: Kérlek, ne! Az alagútban, IV. rész timetour júl 14 : 22:47 Válasz erre
Hozzászólás: 698

Regisztrált: aug 22 : 20:15
Köszönöm, hogy olvastad, Kedves Dr. Úr! És ban benne valami...
time


Kérlek, ne! Az alagútban, IV. rész Isti júl 16 : 16:31 Válasz erre
Hozzászólás: 1595

Regisztrált: júl 17 : 07:58
Engem nem zavar a "szlenged".-))) Ez a Te kézjegyed.-)))


Válasz: Kérlek, ne! Az alagútban, IV. rész timetour júl 24 : 21:36 Válasz erre
Hozzászólás: 698

Regisztrált: aug 22 : 20:15
Köszönöm, kedves Isti, hogy olvastál
ez vagyok én




Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned. Jelentkezz be, vagy kattints ide a regisztrációhoz
Üdvözlet
Felhasználónév:

Jelszó:


Adatok megjegyzése

[ ]
[ ]

Online
Vendégek: 1
Tagok: 0

Tagok: 62
legújabb: ZsóFia

Chatbox
Üzenetek írásához regisztrált tagnak kell lenned - jelentkezz be, vagy regisztrálj



Isti
máj 17 : 09:21
Megtisztelve érzem magamat hogy ehhez a kitartó és kedves csapathoz tartozhatom! Köszönjük az értesítést kedves Évike!

Kulcsar Eva
máj 16 : 08:25
Kedves BodóKerti Tagok! Megfogyva bár, és ki-ki a saját terheit cipelve vagyunk itt még néhányan. Most ezt a kis maroknyi csapatot egy közelgő évfordulóra hívom: 2019. június kilencedikén LESZ TÍZ ÉVES ! ez a kedves kis virtuális hely , ahol sok szépet megtapasztalhattunk !

Isti
ápr 19 : 14:42
Áldott ünnepet kívánok a kert lakóinak és a kedves olvasóinknak Isti

Isti
jan 28 : 18:57
Einsten hagyatékában találták meg Bolyai relativitáselméletét!

klikk

Ha így nem olvasható kiollózom magát a szöveget!!!!


Isti
jan 04 : 11:34
Szeretettel köszöntök MINDENKIT az 2019.-.es évben! Isti

Isti
dec 28 : 08:20
Boldog névnapot kedves János !

Isti
dec 22 : 15:16
Kedves Nagyapó!
Köszönjük a figyelmességedet! Neked, a kertlakóknak és minden kedves olvasónknak Áldott karácsonyt kívánok Isti

nagyapó
dec 20 : 19:29
Istentől megáldott, békés, boldog Karácsonyt kívánok minden "kertbarátnak"!

Kulcsar Eva
júl 11 : 07:09

Akkor hát hajrá! Előre a további szépségek alkotása felé!
Mindenkinek örömteli alkotómunkát kívánok!

Isti
júl 09 : 18:41
S MI köszönjük meg Évike áldásos munkáját,ami minket is
érdemben segített! eme igen hosszú időn át!

Kulcsar Eva
júl 06 : 14:54
Köszönöm szépen.

timetour
júl 04 : 17:28
a te érdemed is, Éva!

Kulcsar Eva
jún 10 : 11:44
Kilenc éves a BodóKert!
Minden kitartó Tagunknak szívbéli köszönet!

Isti
máj 05 : 11:37
Nagy szeretettel köszöntjük az édesanyákat, nagymamákat s reményeim szerint a dédiket is.-))) a kert nevében !

Kulcsar Eva
ápr 30 : 07:09
Köszönjük az üdvözletet,
értékeljük a jöttödet.

Isti
ápr 21 : 19:34
Örülök hogy jelentkeztél kedves Tyme!

timetour
ápr 18 : 21:57
üdvözlettel a Kertlakóknak!

Isti
ápr 01 : 12:55
Áldott ünnepeket a kert lakóinak és a kedves olvasóknak!

nagyapó
jan 24 : 20:12
A vadászrészhez: Legyetek szívesek, hogy az elbénáskodott első feltöltést töröljétek. Nem tudom, hogyan sikerült rosszul feltennem... Ebben amúgy nagyon ügyes vagyok...

Kulcsar Eva
dec 31 : 18:11

B Ú É K !!!

Isti
dec 31 : 11:11
Köszönjük a kedvességedet drága Évike! NEKED, a kertlakóknak s a kedves olvasóknak békés új évet!:)

Kulcsar Eva
dec 27 : 05:06
Jöjjön hát az Ó-év vége,
legyen köztünk öröm, s béke!

Isti
dec 22 : 18:53
Áldott Karácsonyt, békés új évet kívánok a kert lakóinak és a kedves olvasóinknak sok szeretettel Isti

Kulcsar Eva
dec 18 : 07:48
Köszönjük a jó szót, a tiszteletet. Kívánunk mi is testi-lelki erőt, Áldást, Békességet!

nagyapó
dec 17 : 20:59
Vagyok, avagy csak vagyogatok. Ha jobban leszek, újra aktívabb leszek. Addig is békés Adventet, és Áldott Karácsonyt kivánok!


Oldal létrehozási idő: 0.5051 másodperc, 0.4567 lekérdezési idő. Adatbázis lekérdezés: 82. Memória használat: 959,648b