BodóKert: Tartalom / Tallózó / Lovas IstvánA rab sajtó tabutémái
BodóKert
Ma 2019. június 25, kedd,
Vilmos napja van.
Holnap János napja lesz.


Lovas IstvánA rab sajtó tabutémái
- 2015 augusztus 29 szombat
szerző: Isti Szerzők listája
kategória: Tallózó
Hozzászólás: 0
Megtekintés: 98

Magánvélemény!

Felhívom minden olvasóm figyelmét hogy bármely sajtóban olvasott cikket NE szó szerint vegyen és NE felületesen "érzelmi alapon " olvasson. Egy tömör hír többet elmond, mint a terjedelmes.. Használjuk a logikánkat!




A média egyre kevesebb kézben összpontosul.

Lovas István – 2015.08.28. 05:52

Három napja kerültek nyilvánosságra a londoni ICM Research véleménykutató intézet legújabb nemzetközi felmérésének eredményei arról, hogy mit tartanak a megkérdezettek a sajtó hitelességéről és tárgyilagosságáról. Az ICM Research – a Brit Véleménykutatói Tanács tagszervezete – az orosz Sputnik hírügynökség megrendelésére végezte el e kutatását. Korábban ugyanez az intézet a The Guardian, a The Scotsman, a The Sunday Telegraph és más lapok megbízására kutatott és mérte fel a közhangulatot.

Az Egyesült Államokban és nem egy európai országban a válaszadók többsége úgy gondolta, hogy a hazai média egyrészt a belföldi politikusok, másrészt óriásvállalatok befolyása alatt áll. Így nyilatkozott az olaszok hetvenöt, a spanyolok hatvankilenc és a franciák hatvan százaléka. Az amerikaiak ötvenhárom százaléka, a németek negyvenkilenc százaléka pedig azt a meggyőződését fejezte ki, hogy politikusaik és a befolyásos óriáscégek a médiát nyomás alá helyezik.

És a helyzet mind rosszabb lesz. Egyrészt a média egyre kevesebb kézben összpontosul. Másrészt – vélhetően ennek eredményeként - mind szorosabbra fogják az újságírók nyakán lévő pórázt, aminek hatására a médiába vetett közbizalom csökken. Hogy tisztábban lássunk, ahhoz persze hozzájárulnak azok a felvilágosító könyvek, amelyeket szakavatott újságírók és vezető értelmiségiek írtak, leleplezve a médiában uralkodó, mind kevésbé szabad, mind kevésbé demokratikus és a szakmaiság igényeit mind kevésbé kielégítő viszonyokat. Udo Ulfkotténak, a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak, a vezető német lap volt szerkesztőjének és haditudósítójának a német sajtó irányítottságáról tavaly megjelent könyve messze nem az egyetlen ilyen felvilágosító mű a nyugati médiáról. Német nyelvterületen az elhunyt kolléga, Thomas Wieczorek még 2009-ben írt egy elemzést A meghülyített köztársaság – Miként adják el médiumaink a gazdaságot és a politikát, mintha ostobák lennénk címmel.

Az antiglobalista, keményen baloldali, számos nyelven megjelenő francia havilap, a Le Monde Diplomatique – amely nem csatlakozott a hazánkat gyűlölő, irányított sajtóhoz – főszerkesztője, Serge Halimi már 1997-ben adta ki Az újfajta őrkutyák című kötetét, amelynek hátlapjáról idézzünk a rövid tartalmi összefoglalóból: „A francia média a hatalommal szemben állónak mondja magát. Csakhogy az írott és audiovizuális sajtót iparosok és pénzemberek csoportja, a piacról kialakított, egyirányú gondolat, összejátszók hálózata uralja… ahol sokasodnak az elfelejtett információk…” Két kitűnő francia újságíró 2003-ban nem kevesebb, mint hatszázharminchárom oldalon mutatta be, hogy a vezető francia lap, a Le Monde miként alakult át 1994 után a hatalmat ellenőrző napilapból a hatalom ölébe fészkelt napilappá.
Az amerikai „médialeleplező” irodalom hatalmas terjedelmű.

Csak néhányat soroljunk fel kiadásuk időrendi sorrendjében a nagyobb figyelmet kapott teljesítmények közül: Noam Chomsky nyelvész, filozófus, politikai aktivista könyve: Médiairányítás - A propaganda látványos eredményei (1991-ből). Az amerikai Médiakutató Központ által szerkesztett „tankönyv” ezzel a címmel jelent meg: Miként tudjuk azonosítani, közszemlére tenni és helyesbíteni a média liberális torzításait? (1994). Dean Algernek, a Harvard Egyetem tanárának 1998-ban jelent meg műve Megamedia – Miként uralják az óriásvállalatok a tömegmédiát, torzítják el a versenyt és veszélyeztetik a demokráciát? címmel. Vagy 1998-ban Norman Solomon tollából jelent meg A nagyon becsapós média – A csúsztatások és a hazugságok dekódolása a fősodratú sajtóban.

Tovább folytathatjuk a sort Robert W. McChesney, az Egyesült Államok egyik legnagyobb média-szaktekintélyének több könyvével, mint az 1999-es megjelenésű Gazdag média, szegény demokrácia; a 2002-es kiadású A mi médiánk – nem az övék: a demokratikus harc a multik kezében lévő médiumok ellen; a 2005-ben megjelent Tragédia és komédia: miként ad el az amerikai média háborúkat, csúsztat választási eredményeket és pusztítja el a demokráciát, és mit tehetünk azért, hogy mindezen változtassunk, valamint 2007-ben A kommunikációs forradalom címmel napvilágot látott kötetei.

Korunk médiájának helyzetéről ír egy szintén vezető amerikai újságírók esszéit összegyűjtő, 2002-es kötet, amely ezt a címet kapta: Nézzük a szlogent: a szabad sajtó mítosza; vagy az Egyesült Királyságban az Év újságírója címmel is kitüntetett Nick Davies, a The Guardian brit lap újságírójának 2008-ban kiadott, A lapos Föld hírei – Hamisság, torzítás és propaganda a globális médiában című könyve.

A nyugati sajtó helyzete egyre siralmasabb, és lassan már valóban rab médiáról beszélhetünk. Ki ne tudná megjósolni, hogy milyen témáról mit fognak írni? Ki ne tudná, hogy e cikk megjelenése utáni héten a Die Welt, a Die Zeit, a Tagesanzeiger magyar témában publikált cikkeiből nem fognak hiányozni a populista, a szélsőjobboldali, az antiszemita és a gyűlölet kifejezések, a Fidesz–Jobbik összevetés, és az, hogy ha a kerítés szó kerül leírásra, az csak a mi esetünkben kap negatív felhangot?


A rab média egyik sajátossága a mindinkább terjedő, omertaszerű hallgatás a tabutémákról. Fel is sorolunk ilyen témákat, amelyek médiabeli sorsa vagy a teljes hallgatás, a futó említés vagy a rendkívül rövid híradás a lehető legkevésbé feltűnő helyeken.


Kezdjük őket Jemen szaúd-arábiai bombázásával. Legutóbb a „sivatagi királyság” harci gépei Taiz város egy békés lakónegyedében öltek meg hatvanöt embert. Visszhang? Semmi. Mint ahogyan a Vörös-tenger melletti Hodeida kikötője elleni szaúdi bombázásoknak. Kit érdekel, hogy a Mentsük meg a gyermekeket (Save the Children) szerint az ország infrastruktúrájának és kikötőinek szaúdi bombázása egyre katasztrofálisabb humanitárius következményeket okoz? Jemenben eddig a bombázásoknak – az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint – már négyezer-ötszáz áldozata van.

A Nemzetközi Vöröskereszt és a Világélelmezési Program szerint „az ország kataklizmaszerű éhínség határára érkezett, és a huszonnégymilliós népesség fele vészhelyzet előtt áll”.


Minderről jószerével két hírforrásból lehet tudni: a több nyelven sugárzó orosz RT-ből (korábban Russia Today) és az iráni PRESS Tv-ből, amelynek ma már szinte minden műholdas adását betiltották a „szabad világ” médiahatóságai.


A nyugati rab médiából arról ugyancsak kevés hírt hallunk, hogy szintén az olajban dúskáló Szaúd-Arábiában, az Egyesült Államok stratégiai partnerországában majd’ minden második nap tartanak kivégzést. A halálbüntetés a gyerekeket is sújtja. Sokszor a nyilvánosság előtt, a holttestet és a levágott fejet, illetve végtagot a kivégzés színhelyén tartva. Csakhogy ha erről például az amerikai vagy brit sajtó, illetve a politikusok panaszkodnának, azt oda irányuló fegyverexportjuk sínylené meg.

Nézzünk egy másik tabut! Ez pedig két, demokráciának elkönyvelt országot érint. Indiát és Izraelt. Hányszor olvasunk megrendítő tudósításokat Kasmírnak a „világ legnépesebb demokráciája” által elfoglalt, részében az ott állomásozó indiai erők által elkövetett rémtettekről? Vagy India nagyon is létező, szörnyű kasztrendszeréről? Vagy arról, hogy India jelenlegi elnöke, a mélységesen nacionalista Narendra Modi korábban azt a Gudzsarat államot irányította, ahol kétezer ottani muzulmánt koncoltak fel?

Vagy ott van a „Közel-Kelet egyetlen demokráciája”, a Jimmy Carter volt amerikai elnök és sokan mások által apartheid rendszernek nevezett Izrael által megszállt vagy blokád alá vett területeinek mindennapi élete. Mikor olvashatunk arról a Gázáról, ahol a tavaly nyári iszonyatos bombázás után napi tizennyolc órában nincs villany; az egyetlen víztisztító berendezés lebombázása miatt a zuhanyból a víz helyett sárga sár és barna ürülék folyik? Miért nem lehet soha, de soha olvasni az e területeken a megszálló által megölt gyermekek családi körülményeiről, hátterükről, halálba fojtott vágyaikról?

És ha már bújik ki a tojásból az obligát „antiszemitizmus” vád: vajon miért van az, hogy az annak látszatára is ultraérzékeny sajtó nem hajlandó észrevenni, ami ma a nyugatbarát Kijevben történik, amely témakörben megjelent dokumentumait az Eszmélet folyóirat legújabb számának tartalomjegyzéke így foglalja össze „…a mai ukrajnai hatóságok által rehabilitált Ukrán Nacionalisták Szervezete és az Ukrán Felkelő Hadsereg háborús bűncselekményeit, a náci népirtásban való részvételüket mutatja be”.

Vagy miért jajveszékelhet magányos hangként a brit Guardian augusztus 13-án, amiért Nagy-Britannia nem hajlandó blokkolni Jeremy Corbyn rakétaszerű emelkedését, amikor az idén nagy eséllyel már a brit Munkáspártot vezetheti, noha Hezbollah-barát, vizsgálatot követelt Izrael-barát lobbicsoportok tevékenysége miatt, és nem egyszer pénzt adományozott holokauszt-tagadóknak?


Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned. Jelentkezz be, vagy kattints ide a regisztrációhoz
Üdvözlet
Felhasználónév:

Jelszó:


Adatok megjegyzése

[ ]
[ ]

Online
Vendégek: 1
Tagok: 0

Tagok: 62
legújabb: ZsóFia

Chatbox
Üzenetek írásához regisztrált tagnak kell lenned - jelentkezz be, vagy regisztrálj



Isti
jún 10 : 12:03
Nagyon köszönjük drága Évike!
S köszönjük szeretetteljes munkáját mifelénk! Miértünk!
Áldott ünnepet mindenkinek!

Kulcsar Eva
jún 09 : 13:44
Áldott Pünkösdöt kívánok , Kedves BodóKert-i tagjainknak, a ma TÍZ ÉVE megszületett irodalmi portálunkon!

Isti
máj 17 : 09:21
Megtisztelve érzem magamat hogy ehhez a kitartó és kedves csapathoz tartozhatom! Köszönjük az értesítést kedves Évike!

Kulcsar Eva
máj 16 : 08:25
Kedves BodóKerti Tagok! Megfogyva bár, és ki-ki a saját terheit cipelve vagyunk itt még néhányan. Most ezt a kis maroknyi csapatot egy közelgő évfordulóra hívom: 2019. június kilencedikén LESZ TÍZ ÉVES ! ez a kedves kis virtuális hely , ahol sok szépet megtapasztalhattunk !

Isti
ápr 19 : 14:42
Áldott ünnepet kívánok a kert lakóinak és a kedves olvasóinknak Isti

Isti
jan 28 : 18:57
Einsten hagyatékában találták meg Bolyai relativitáselméletét!

klikk

Ha így nem olvasható kiollózom magát a szöveget!!!!


Isti
jan 04 : 11:34
Szeretettel köszöntök MINDENKIT az 2019.-.es évben! Isti

Isti
dec 28 : 08:20
Boldog névnapot kedves János !

Isti
dec 22 : 15:16
Kedves Nagyapó!
Köszönjük a figyelmességedet! Neked, a kertlakóknak és minden kedves olvasónknak Áldott karácsonyt kívánok Isti

nagyapó
dec 20 : 19:29
Istentől megáldott, békés, boldog Karácsonyt kívánok minden "kertbarátnak"!

Kulcsar Eva
júl 11 : 07:09

Akkor hát hajrá! Előre a további szépségek alkotása felé!
Mindenkinek örömteli alkotómunkát kívánok!

Isti
júl 09 : 18:41
S MI köszönjük meg Évike áldásos munkáját,ami minket is
érdemben segített! eme igen hosszú időn át!

Kulcsar Eva
júl 06 : 14:54
Köszönöm szépen.

timetour
júl 04 : 17:28
a te érdemed is, Éva!

Kulcsar Eva
jún 10 : 11:44
Kilenc éves a BodóKert!
Minden kitartó Tagunknak szívbéli köszönet!

Isti
máj 05 : 11:37
Nagy szeretettel köszöntjük az édesanyákat, nagymamákat s reményeim szerint a dédiket is.-))) a kert nevében !

Kulcsar Eva
ápr 30 : 07:09
Köszönjük az üdvözletet,
értékeljük a jöttödet.

Isti
ápr 21 : 19:34
Örülök hogy jelentkeztél kedves Tyme!

timetour
ápr 18 : 21:57
üdvözlettel a Kertlakóknak!

Isti
ápr 01 : 12:55
Áldott ünnepeket a kert lakóinak és a kedves olvasóknak!

nagyapó
jan 24 : 20:12
A vadászrészhez: Legyetek szívesek, hogy az elbénáskodott első feltöltést töröljétek. Nem tudom, hogyan sikerült rosszul feltennem... Ebben amúgy nagyon ügyes vagyok...

Kulcsar Eva
dec 31 : 18:11

B Ú É K !!!

Isti
dec 31 : 11:11
Köszönjük a kedvességedet drága Évike! NEKED, a kertlakóknak s a kedves olvasóknak békés új évet!:)

Kulcsar Eva
dec 27 : 05:06
Jöjjön hát az Ó-év vége,
legyen köztünk öröm, s béke!

Isti
dec 22 : 18:53
Áldott Karácsonyt, békés új évet kívánok a kert lakóinak és a kedves olvasóinknak sok szeretettel Isti


Oldal létrehozási idő: 0.1090 másodperc, 0.0724 lekérdezési idő. Adatbázis lekérdezés: 45. Memória használat: 922,216b