BodóKert: Tartalom / Találmányok / Petőfi Sándor kákabélű volt, Jókai fel sem ismerné a bablevesét
BodóKert
Ma 2021. szeptember 26, vasárnap,
Jusztina napja van.
Holnap Adalbert napja lesz.


Petőfi Sándor kákabélű volt, Jókai fel sem ismerné a bablevesét
- 2019 március 25 hétfő
szerző: Isti Szerzők listája
kategória: Találmányok
Hozzászólás: 0
Megtekintés: 64

Kocsonya Zoltán írása



Milyen volt a reformkori konyha, mit ettek, mit kedveltek a XIX. század közepének jeles alakjai? Erről beszélt Vinkó József, a Magyar Konyha főszerkesztője az InfoRádióban.

Rengeteg tévhit kering a reformkor, a forradalom időszakának konyhájáról, pedig a visszaemlékezésekből és az akkor született művekből kirajzolódik egy kép – mondta az InfoRádiónak Vinkó Józsefet, a Magyar Konyha főszerkesztője.

Mint kifejtette, ehhez hozzájárult, hogy a német és francia módi mellett a magyar is megjelenik, az öltözködésben, a zenében és a gasztronómiában is.

„Egymás mellett él egy darabig a cilinder, a hengerkalap, de már a díszmagyar és a csárdás is megjelenik. Már nem szégyen magyarul megszólalni, pedig korábban kötelező volt németül beszélni. Lázadás szelleme hatja át az egészet. Irinyi feltalálja a zajongásmentes gyufát, a rikkancsok Kossuth lapját, a Pesti Hírlapot árusítják, a Váci utcában Vigand Ottó megnyitja az első könyvesboltot. Elindul az első gőzhajó. A színházak elkezdenek magyar darabokat adni, és sikk magyar darabokat nézni és magyar ruhában megjelenni a színházban. Elkezd recsegni-ropogni a táblabírók évszázados intézményrendszere, és ez a hangulat uralkodik el mindenütt.

Ez a hangulat hozza létre a fogadókat, a kávéházakat, ez a hangulat hat a gasztronómiára is.”

Pest-Budán egyre több lett az üzlet, a fogadó, és ekkor jelentek meg az Amerikából bekerült és nagyon hosszú ideig gyanakvással szemlélt új fűszerek és új zöldségek.

„Piacokon elkezdték árulni a földi almát, ez volt a burgonya, a tengerit, ez volt a kukorica. Megjelenik a török bors, ami lenézett dolog volt eleinte” – tette hozzá. Utóbbi a fűszerpaprika, ami azért terjedt el, mert a bors hiánycikk lett, és helyette ezt használták az ízesítéshez. Így, amikor a nemzeti lelkesedés megjelent, népszerűvé vált a gulyás is a polgári és az arisztokrata konyha számára is. „Fölkerült az asztalokra, mert bevállalták, hogy egy piros magyar ételt esznek. Közeledni akartak és még arra is odafigyeltek, hogy ne egy dunántúli étel legyen egy jelkép, mert az túl közel van Bécshez, hanem egy alföldi étel.”

Egy német utazó, Wilhelm Richter, akit meghívtak ebédelni, leírja a reformkori polgári menüt – ismertette Vinkó József.

„Erős húslevest marhakonccal. Ez járt minden polgári házban. Mártás, fiatal zöldhagyma, ecetes torma hozzá. Leves és hús között farsangi fánk és hal. Majd becsinált pirospaprikával, aztán főzelék sült szalonnával, utána tészta. Mégpedig juhtúrós galuska. A legvégén valamilyen sült, császárhús, vesepecsenye. Hozzá sashalmi vörös vagy kőbányai fehér.”

Hozzátette: a parasztok kását, lencsét, borsót, egyszerű ételeket ettek, húshoz sokkal ritkábban jutottak hozzá. Ha valamilyen szinten tudni akarjuk, hogy milyen volt a reformkor egyszerű emberének az étterme, akkor erre a lacikonyha a jó megfelelő magyarázat. Az 1820-as, 1830-as években már 34 lacikonyhának volt engedélye, Ezek mind a pesti oldalon működtek, és ezek is többnyire ugye a vásárosokat etették, a régi Széna tér, a Duna-part meg a templomok környékén helyezkedtek el.

A lacikonyha valójában egy flekken volt, amit cipódarabokba tettek bele.

„Mondhatnám, hogy ez az első hamburger, de természetesen nem az volt.

A lacipecsenyének a neve az volt, hogy laci, így hívták” – mondta Vinkó József.

Arról is beszélt, hogy mit ettek a kor híres emberei.

Petőfi Sándor például a túrós tésztát szerette.

„A Jókai bablevest közismerten Jókai életében nem nevezték így, sokkal később akasztották rá a nevet, arról nem is beszélve, hogy Jókai föl sem ismerné ezeket a leveseket csipetkével és sárgarépával, teljesen komikus. Egyik sem volt nagyétkű. Váli Mari, a fogadott lánya Jókainak megírja, hogy Móric bácsi kisétkű volt, Petőfi köztudottan kákabélű volt. Arany János beteg volt, kezdettől fogva egy sipollyal kínlódott. Nemhogy enni nem volt kedve, nemhogy nagy zabálások nem voltak, hanem egy szemérmes, társaságkerülő, tulajdonképpen megkeseredett ember volt.”

Mint kifejti, K. Nagy Lajos zsadányi lelkész írja le, hogy mit szeretett Arany. Reggelire szerette a bivalytejet, amibe kenyeret aprított. Legjobban a pirítóst kedvelte. Paprikás csirke galuskával és túrós tészta tejfellel nyakon öntve, rászórva apró tepertővel, ez volt a kedvenc eledele. A palacsinta meg a rékási falu lekváros kifli, esetleg a káposztás rétes. A daru alma, amit állandóan fölrakott a szekrényre, nyakas körte, cseresznye, fehér eper, cukros málna. Ezenkívül semmit nem tud megemlíteni ez a zsadányi lelkész, aki hosszú éveket töltött el vele. Egyetlen receptje mégis fennmaradt Arany Jánosnak, szemben Petőfivel, mert ugye köztudott, hogy Jókainak sem maradt fenn receptje. Mikor Jókaitól receptet kértek, akkor elutasította azzal, hogy ez az asszonyok dolga.


Milyen volt a reformkori konyha, mit ettek, mit kedveltek a XIX. század közepének jeles alakjai? Erről beszélt Vinkó József, a Magyar Konyha főszerkesztője az InfoRádióban.

Rengeteg tévhit kering a reformkor, a forradalom időszakának konyhájáról, pedig a visszaemlékezésekből és az akkor született művekből kirajzolódik egy kép – mondta az InfoRádiónak Vinkó Józsefet, a Magyar Konyha főszerkesztője.

Mint kifejtette, ehhez hozzájárult, hogy a német és francia módi mellett a magyar is megjelenik, az öltözködésben, a zenében és a gasztronómiában is.

„Egymás mellett él egy darabig a cilinder, a hengerkalap, de már a díszmagyar és a csárdás is megjelenik. Már nem szégyen magyarul megszólalni, pedig korábban kötelező volt németül beszélni. Lázadás szelleme hatja át az egészet. Irinyi feltalálja a zajongásmentes gyufát, a rikkancsok Kossuth lapját, a Pesti Hírlapot árusítják, a Váci utcában Vigand Ottó megnyitja az első könyvesboltot. Elindul az első gőzhajó. A színházak elkezdenek magyar darabokat adni, és sikk magyar darabokat nézni és magyar ruhában megjelenni a színházban. Elkezd recsegni-ropogni a táblabírók évszázados intézményrendszere, és ez a hangulat uralkodik el mindenütt.

Ez a hangulat hozza létre a fogadókat, a kávéházakat, ez a hangulat hat a gasztronómiára is.”

Pest-Budán egyre több lett az üzlet, a fogadó, és ekkor jelentek meg az Amerikából bekerült és nagyon hosszú ideig gyanakvással szemlélt új fűszerek és új zöldségek.

„Piacokon elkezdték árulni a földi almát, ez volt a burgonya, a tengerit, ez volt a kukorica. Megjelenik a török bors, ami lenézett dolog volt eleinte” – tette hozzá. Utóbbi a fűszerpaprika, ami azért terjedt el, mert a bors hiánycikk lett, és helyette ezt használták az ízesítéshez. Így, amikor a nemzeti lelkesedés megjelent, népszerűvé vált a gulyás is a polgári és az arisztokrata konyha számára is. „Fölkerült az asztalokra, mert bevállalták, hogy egy piros magyar ételt esznek. Közeledni akartak és még arra is odafigyeltek, hogy ne egy dunántúli étel legyen egy jelkép, mert az túl közel van Bécshez, hanem egy alföldi étel.”

Egy német utazó, Wilhelm Richter, akit meghívtak ebédelni, leírja a reformkori polgári menüt – ismertette Vinkó József.

„Erős húslevest marhakonccal. Ez járt minden polgári házban. Mártás, fiatal zöldhagyma, ecetes torma hozzá. Leves és hús között farsangi fánk és hal. Majd becsinált pirospaprikával, aztán főzelék sült szalonnával, utána tészta. Mégpedig juhtúrós galuska. A legvégén valamilyen sült, császárhús, vesepecsenye. Hozzá sashalmi vörös vagy kőbányai fehér.”

Hozzátette: a parasztok kását, lencsét, borsót, egyszerű ételeket ettek, húshoz sokkal ritkábban jutottak hozzá. Ha valamilyen szinten tudni akarjuk, hogy milyen volt a reformkor egyszerű emberének az étterme, akkor erre a lacikonyha a jó megfelelő magyarázat. Az 1820-as, 1830-as években már 34 lacikonyhának volt engedélye, Ezek mind a pesti oldalon működtek, és ezek is többnyire ugye a vásárosokat etették, a régi Széna tér, a Duna-part meg a templomok környékén helyezkedtek el.

A lacikonyha valójában egy flekken volt, amit cipódarabokba tettek bele.

„Mondhatnám, hogy ez az első hamburger, de természetesen nem az volt.

A lacipecsenyének a neve az volt, hogy laci, így hívták” – mondta Vinkó József.

Arról is beszélt, hogy mit ettek a kor híres emberei.

Petőfi Sándor például a túrós tésztát szerette.

„A Jókai bablevest közismerten Jókai életében nem nevezték így, sokkal később akasztották rá a nevet, arról nem is beszélve, hogy Jókai föl sem ismerné ezeket a leveseket csipetkével és sárgarépával, teljesen komikus. Egyik sem volt nagyétkű. Váli Mari, a fogadott lánya Jókainak megírja, hogy Móric bácsi kisétkű volt, Petőfi köztudottan kákabélű volt. Arany János beteg volt, kezdettől fogva egy sipollyal kínlódott. Nemhogy enni nem volt kedve, nemhogy nagy zabálások nem voltak, hanem egy szemérmes, társaságkerülő, tulajdonképpen megkeseredett ember volt.”

Mint kifejti, K. Nagy Lajos zsadányi lelkész írja le, hogy mit szeretett Arany. Reggelire szerette a bivalytejet, amibe kenyeret aprított. Legjobban a pirítóst kedvelte. Paprikás csirke galuskával és túrós tészta tejfellel nyakon öntve, rászórva apró tepertővel, ez volt a kedvenc eledele. A palacsinta meg a rékási falu lekváros kifli, esetleg a káposztás rétes. A daru alma, amit állandóan fölrakott a szekrényre, nyakas körte, cseresznye, fehér eper, cukros málna. Ezenkívül semmit nem tud megemlíteni ez a zsadányi lelkész, aki hosszú éveket töltött el vele. Egyetlen receptje mégis fennmaradt Arany Jánosnak, szemben Petőfivel, mert ugye köztudott, hogy Jókainak sem maradt fenn receptje. Mikor Jókaitól receptet kértek, akkor elutasította azzal, hogy ez az asszonyok dolga.



Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned. Jelentkezz be, vagy kattints ide a regisztrációhoz
Üdvözlet
Felhasználónév:

Jelszó:


Adatok megjegyzése

[ ]
[ ]

Online
Vendégek: 1
Tagok: 0

Tagok: 62
legújabb: ZsóFia

Chatbox
Üzenetek írásához regisztrált tagnak kell lenned - jelentkezz be, vagy regisztrálj



Isti
aug 05 : 09:46
Egy verset tettem fel és a gép többszörösen másolta(( törölni meg nem tudom,(((( vagy be tudok jönni az oldalra, vagy nem(((

Kulcsar Eva
aug 03 : 19:44
Remélem, be tudtok jelentkezni, bár kissé szokatlan jelenség fogad. Ha gondok lesznek, akkor a főadminisztrátor segítségét kérjük.

Kulcsar Eva
aug 03 : 19:43
Remélem, be tudtok jelentkezni, bár kissé szokatlan jelenség fogad. Ha gondok lesznek, akkor a főadminisztrátor segítségét kérjük.

Kulcsar Eva
jún 23 : 09:36

Isti
jún 22 : 17:24
Köszönjük a lehetőséget Jánosnak, hogy mi is kb 10 éve itt írhatunk, alkothatunk! az Ő kertjében! Isti

Kulcsar Eva
jún 12 : 10:16
A "BodóKert" létrehozásának időpontja: 2009 jún 09 volt. Immár, TIZENKÉT ÉVE! Tisztelet, köszönet és szeretettel teli emlékezet BODÓ JÁNOS-nak érte.

Isti
jan 06 : 19:52
Örömmel látlak kedves Évike

Kulcsar Eva
jan 06 : 16:27
"Most azért megmarad a hit, remény, szeretet, e három; ezek között pedig legnagyobb a szeretet. " (Pál Korinthusbeliekhez írt I. level e 13. rész)


Isti
dec 30 : 20:03
Egy nyugodtabb kiegyensúlyozottabb új évet kívánok MINDENKINEK Isti:)

Isti
dec 24 : 09:28
Áldott ünnepet kívánok társaimnak és a kedves Olvasóknak Isti:)

nagyapó
szept 01 : 18:59
"asszem, úgy tudjuk őrizni emlékét, ha írunk sokat még Ide, tartozunk neki ezzel!"

Igen! Írni, írni, és írni!:!

Kulcsar Eva
szept 01 : 13:23
Igazak a szavaid, timetour.

timetour
aug 31 : 22:37
asszem, úgy tudjuk őrizni emlékét, ha írunk sokat még Ide, tartozunk neki ezzel!

timetour
aug 31 : 22:12
sajnálom, rég jártam erre.
de emlékét őrizzék a kertlakók, szeretném!

Isti
máj 21 : 10:55
Drága János! Köszönünk mindent,Azt is hogy itt lehettünk eme csodás kertben ,ahol gond nélkül alkothattunk, é s álmodhattuk az álmainkat ! Te fogtad össze ezt a kis de értékes kis közösséget! Álmod szép álmokat Isten kebelén!

Kulcsar Eva
máj 20 : 17:30
Tisztelettel közlöm a kedves BodóKerti tagokkal, hogy Bodó János, a web oldal megálmodója és hűséges résztvevője 2020. február 21-én elhunyt. Őrizzük meg az emlékét hozzá illő diszkrécióval, és nagy-nagy szeretettel!

Isti
ápr 10 : 08:22
Csendes, DE szép húsvéti készülődést kívánok kedves társak és kedves olvasóink!
Isti

Isti
márc 08 : 15:34
Fájdalommal telt szívvel olvasom soraidat! kedves nagyapó !Istenben reménykedve kívánok neked mielőbbi felépülést! Isti

nagyapó
márc 07 : 22:44
Rég jártam itt, és máshol - igaz barátok között - is régen.
Nagy utat jártam...
Belgyógyászattó l - urológián át - onkológiáig.
Nagy és nehéz út.:)

Kulcsar Eva
jan 04 : 16:54
Szeretetben gazdag boldog új évet kívánok minden kedves Kerti Tagnak.

Isti
jan 01 : 14:16
Köszönjük kedves Szabolcs! és viszont kívánjuk! Isti

bigeszab
jan 01 : 09:29
BOLDOG ÚJÉVET, kedves kertlakók!!heart

Isti
dec 27 : 10:53
Kedves János! Nagyon boldog névnapot kívánok a társaim nevében is!

Isti
dec 25 : 10:29
Kedves kert-társak és kedves olvasóink! Áldott ünnepet kívánok és egy új és békés évet sok szeretettel Isti

Isti
jún 10 : 12:03
Nagyon köszönjük drága Évike!
S köszönjük szeretetteljes munkáját mifelénk! Miértünk!
Áldott ünnepet mindenkinek!


Oldal létrehozási idő: 0.8395 másodperc, 0.7831 lekérdezési idő. Adatbázis lekérdezés: 51. Memória használat: 963,920b