BodóKert: Tartalom / Esszék / (krónikát írunk, emlékezünk)
BodóKert
Ma 2019. december 9, hétfő,
Natália napja van.
Holnap Judit napja lesz.


(krónikát írunk, emlékezünk)
- 2019 november 19 kedd
szerző: bigeszab Szerzők listája
kategória: Könyvtár > Próza > Esszék
Hozzászólás: 2
Megtekintés: 24
Melléklet file Melléklet letöltése

Vérzivataros száz év emlékei törnek fel tudatom mélyéből!

Ha krónika, akkor történések emlékezetének fűzére.
Vérzivataros száz év emlékei törnek fel tudatom mélyéből! – kezdett mesélni Ildikó a múltról, amit a családi emlékezet ma is őriz. - Elsorolni is hosszas, mi minden történt ezalatt a száz év alatt. Nem is tisztem ezt tenni. Megteszik a történészek. Én csak emlékeket gyűjtögetek. Mindennapi emlékeket, apró történeteket, mely velünk, a családdal, s a köröttünk élőkkel esett meg. Történeteket, melyeket felmenőimtől hallottam, vagy magam éltem meg.
Székelyföldön élő szüleim, nagyszülei és a többi közeli-, távoli rokonaim keményen megszenvedték szülőföldjük elcsatolását. Nagyapám végig harcolta a Világháborút, ott volt Isonzónál, a piavei csatákban. Megsebesült, kitüntették és mikor hazajött, nem volt hazája! Elvették… A város minden sarkán a román trikolor lengedezett a szélben, a hivatalokban románul szóltak a belépőhöz, a sarki rendőr nem értette a magyarszót, ha valamiért hozzá fordultál…
A régi munkahelyén, a vasútállomáson forgalomirányitó volt a háború előtt. Amint számba vette a családját, s otthonát, jelentkezett az állomásfőnöknél, hogy venné fel a munkát. Alig akartak szóba állni vele, mondván, amig nincs meg a nyelvvizsgája és nem esküdött fel a román királyra, addig pedig nincs mit keresnie a vasútnál!
Nehezen ment a román nyelv tanulása, hiszen az se volt, aki tanítsa. Goldstein, a fűszeres segítségével sikerült valamilyen alapszintű tudást szereznie. Zárás után, esténként a bolt hátsó szobájában egy asztali lámpa gyenge fényénél tanulta naponta egy órán át a nyelvet. Tankönyv, vagy más ilyesmi nem volt, s ezért az újságból kerestek egyszerűbb mondatokat, amit nagyapa megtanult kívülről.
Háborús élményei, s hazaérkezése örökös témája volt az esti beszélgetéseknek egész életében. Unokái több-kevesebb érdeklődéssel hallgatták a szavait, de ha feltették a kérdést, hogy „hogy is volt Doberdónál?” – belefogott a mesélésbe.
- Mit tudjátok ti, mi volt ott! Mit tudjátok, mi a géppuskatűz, vagy az aknatűz, mi a gránát sivítása! Úgy vijjog a gránát, mint a sas, és egyre erősebben, ahogy közeledik, s akkor, bumm! Becsapódik, s körülötte csak pusztulás.
Mesélt, mesélt, s a történetei nyomán megelevenedtek a fronton harcoló, de sokszor éhező, fagyoskodó katonák, fejük felett az állandó veszély, a bombák, gránátok, nem beszélve a gyilkos rohamokról. A lövészárkokban töltött nehéz időkről, a társakról, akik mellette küszködtek, s azokról akiket találat ért és ott haltak meg a szemeláttára, de nem segíthetett. Beszélt apró örömeikről, egymásrautaltságukról, a bajtársiasságról. Végül a rettenetes csalódásról, a döbbenetről, hogy mikor véget ért a háború, és bár ők, akik egy végig helyt álltak, nem hátráltak, le kellett a fegyvert tenniük.
Megjegyzés: 1918. november 4-én, amikor a Monarchia számára véget ér az első világháború, az osztrák-magyar csapatok mindenhol az 1914-es határokon kívül álltak.
Azt mondják, a történelem ismételi önmagát. Nálunk a családban minden esetre ez így van. Ugye, nagyapa megjárta a hadak útját, s mikor hazatért odalett a hazája, szülőföldje. Ugyan igy járt a fia is huszonöt évvel később! Végig harcolta hazája védelmében a II. Világháborút, fogságba esett, megszenvedte a hadifogság minden nyomorát – az éhséget, a hideget, a járványokat. S mikor hazajött, mit talált? Elveszett családja, elveszett hazája!
Kicsi gyermek voltam, amikor hazajött, alig emlékszem rá, de szomorú szemei máig előttem vannak.
A száz év átdübörgött hazám felett, romba döntött hiteket, életeket és senki sem fogta meg a kezünket, egyedül hagytak bajunkban. A költő szavai jutnak szembe:
„Kicsi húgunk, te drága!
Magadra hagytunk Tégedet …
Keresztútján a művelt világnak
Magadra hagytunk Tégedet.”


*






Hozzászólás
(krónikát írunk, emlékezünk) Isti dec 05 : 10:23 Válasz erre
Hozzászólás: 1611

Regisztrált: júl 17 : 07:58
Nagyon köszönöm ezt az igen szép írást! Én is a nagymamám révén ismerem az első világháborút, ami nagypapára is kihatott.Anyukám 15 éves volt a 2-ik világháború alatt. Ő is mesélt. sok sok mindent.Én már 3 éves voltam a forradalom alatt ami egy életre szóló mély emléket hagyott bennem. Rokonaim Erdélyben és Csallóközben....Én magam is"élveztem a "kádári időket"...


(krónikát írunk, emlékezünk) bigeszab dec 05 : 12:00 Válasz erre
Hozzászólás: 1486

Regisztrált: júl 25 : 09:13
Köszönöm a felvillantott emlékeidet!

bigeszab



Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned. Jelentkezz be, vagy kattints ide a regisztrációhoz
Üdvözlet
Felhasználónév:

Jelszó:


Adatok megjegyzése

[ ]
[ ]

Online
Vendégek: 2
Tagok: 0

Tagok: 62
legújabb: ZsóFia

Chatbox
Üzenetek írásához regisztrált tagnak kell lenned - jelentkezz be, vagy regisztrálj



Isti
jún 10 : 12:03
Nagyon köszönjük drága Évike!
S köszönjük szeretetteljes munkáját mifelénk! Miértünk!
Áldott ünnepet mindenkinek!

Kulcsar Eva
jún 09 : 13:44
Áldott Pünkösdöt kívánok , Kedves BodóKert-i tagjainknak, a ma TÍZ ÉVE megszületett irodalmi portálunkon!

Isti
máj 17 : 09:21
Megtisztelve érzem magamat hogy ehhez a kitartó és kedves csapathoz tartozhatom! Köszönjük az értesítést kedves Évike!

Kulcsar Eva
máj 16 : 08:25
Kedves BodóKerti Tagok! Megfogyva bár, és ki-ki a saját terheit cipelve vagyunk itt még néhányan. Most ezt a kis maroknyi csapatot egy közelgő évfordulóra hívom: 2019. június kilencedikén LESZ TÍZ ÉVES ! ez a kedves kis virtuális hely , ahol sok szépet megtapasztalhattunk !

Isti
ápr 19 : 14:42
Áldott ünnepet kívánok a kert lakóinak és a kedves olvasóinknak Isti

Isti
jan 28 : 18:57
Einsten hagyatékában találták meg Bolyai relativitáselméletét!

klikk

Ha így nem olvasható kiollózom magát a szöveget!!!!


Isti
jan 04 : 11:34
Szeretettel köszöntök MINDENKIT az 2019.-.es évben! Isti

Isti
dec 28 : 08:20
Boldog névnapot kedves János !

Isti
dec 22 : 15:16
Kedves Nagyapó!
Köszönjük a figyelmességedet! Neked, a kertlakóknak és minden kedves olvasónknak Áldott karácsonyt kívánok Isti

nagyapó
dec 20 : 19:29
Istentől megáldott, békés, boldog Karácsonyt kívánok minden "kertbarátnak"!

Kulcsar Eva
júl 11 : 07:09

Akkor hát hajrá! Előre a további szépségek alkotása felé!
Mindenkinek örömteli alkotómunkát kívánok!

Isti
júl 09 : 18:41
S MI köszönjük meg Évike áldásos munkáját,ami minket is
érdemben segített! eme igen hosszú időn át!

Kulcsar Eva
júl 06 : 14:54
Köszönöm szépen.

timetour
júl 04 : 17:28
a te érdemed is, Éva!

Kulcsar Eva
jún 10 : 11:44
Kilenc éves a BodóKert!
Minden kitartó Tagunknak szívbéli köszönet!

Isti
máj 05 : 11:37
Nagy szeretettel köszöntjük az édesanyákat, nagymamákat s reményeim szerint a dédiket is.-))) a kert nevében !

Kulcsar Eva
ápr 30 : 07:09
Köszönjük az üdvözletet,
értékeljük a jöttödet.

Isti
ápr 21 : 19:34
Örülök hogy jelentkeztél kedves Tyme!

timetour
ápr 18 : 21:57
üdvözlettel a Kertlakóknak!

Isti
ápr 01 : 12:55
Áldott ünnepeket a kert lakóinak és a kedves olvasóknak!

nagyapó
jan 24 : 20:12
A vadászrészhez: Legyetek szívesek, hogy az elbénáskodott első feltöltést töröljétek. Nem tudom, hogyan sikerült rosszul feltennem... Ebben amúgy nagyon ügyes vagyok...

Kulcsar Eva
dec 31 : 18:11

B Ú É K !!!

Isti
dec 31 : 11:11
Köszönjük a kedvességedet drága Évike! NEKED, a kertlakóknak s a kedves olvasóknak békés új évet!:)

Kulcsar Eva
dec 27 : 05:06
Jöjjön hát az Ó-év vége,
legyen köztünk öröm, s béke!

Isti
dec 22 : 18:53
Áldott Karácsonyt, békés új évet kívánok a kert lakóinak és a kedves olvasóinknak sok szeretettel Isti


Oldal létrehozási idő: 1.3703 másodperc, 1.3300 lekérdezési idő. Adatbázis lekérdezés: 76. Memória használat: 951,776b