Első világégés
feldobta a szennyet,
söpredék csürhéje
zúzta szét a rendet,

vörös bolsi horda
nemzetünkre támadt:
patkányforradalom
rágta szét hazánkat;

„hulljon szét az ország,
legyen széjjelszedve” -
parazita bérenc
Kun Béla tervezte

s vérvörös erőszak
szolgálta a rablást,
rettegés, félelem
üldözte a vallást;

idegen érdekek
tapostak ránk újra;
tobzódott a gyilkos
vörös diktatúra.

Dermedt rémületben
vergődött az ország,
miközben a testét
szerte darabolták.

A Kárpát medence
hörgéstől lett hangos –
ekkor ocsúdott föl
néhány elszánt harcos:

múltjuk és tudásuk
vértezte fel őket,
áldozatra készen
szolgálni szegődtek,

elszántságuk úgy nőtt
mint a keserűség;
zászlajukra tűzve:
„becsület és hűség”.

Vitéz Horthy Miklós
higgadt szava döntött:
„nem tűrhetünk tovább,
már elég vér ömlött.”

Ezernyi önkéntes
jött a hívó szóra,
s a Lenin fiuknak
ütött a végóra.

Hófehér paripán
lovagolt be Horthy
Budapestre, honnan
menekült sok rongyfi.

A vörös rongyokat
taposta a sárba;
csonka Magyarország
sebeit ellátta,

amíg ő kormányzott
áldás, s békesség lett,
törvény és tisztesség
Å‘rizte a rendet.

Vitéz Horthy Miklós:
csillag vagy az égen,
emléked ragyogjon
dicsőségben, fényben!