BodóKert: Tartalom / Novellák / Kavicsok I
BodóKert
Ma 2020. augusztus 11, kedd,
Zsuzsanna napja van.
Holnap Klára napja lesz.


Kavicsok I
Lapok a szélben
- 2020 augusztus 01 szombat
szerző: nagyapó Szerzők listája
kategória: Könyvtár > Próza > Novellák
Hozzászólás: 2
Megtekintés: 15


Egyik nap dolgaim után járva, a szél egy gyűrött újságlapot kergetett a járdán.
Egy szakadozott oldalán mintha az arcképemet láttam volna, de mire megfigyelhettem volna alaposabban, a légvonat megfordította...
Egy öregember jött szembe. Felvette a földről.
Mikor közel értünk egymáshoz, fanyar mosollyal rám nézett. Ismeretlenül is hozzám szólt, a kezében tartott nyomtatványra mutatva.
- Felvettem. Engem is el szoktak dobni… - mondta.


Kavicsok I

Nagybátyám hajnalonként újság kiordó volt.
Pirkadat előtt átvette a köteg újság csomagokat. Egy részét átadta feleségének, és a sárga „Sajtó” táblával jelölt kerékpárok megindultak a szélrózsa minden irányába. Az újságos bótdékat akkor nyitották a kalibák bundapálinkák cserzette torkú gazdái. Igazodva a drótszamarak pedálját taposó kihordók érkezéséhez.

Az újság nyalábokat célba juttatók jó része nem volt mindig kerekeken gördülő hordár. Bácsikám például a Magyar Királyi Ludovika Akadémia végzős növendékeként lett hajdan a tiszti kardbojt jogos tulajdonosa. Aztán a vesztett háború után internáló táborok lakója lett, majd a vásárcsarnokban „hallja kend”, és sok más foglalkozás ideiglenes művelője. Állásai sűrűn változtak, mert itt is – ott is feltűnt az új Államrendőrség tagja, aki meggyőzte munkaadóját, hogy jobb ha elküldi Végül valaki kegyéből a jutott a hapkihordók hajnalban kelő társaságának tagjai közé.

Újság csomagja egy részét a Mahart kikötője előtti újságoshoz kellett leadnia. Ítt nyomtak kezébe – feltűnés nélkül - a lapok átvételi elismervényével együtt egy levélkét. A sajtpapír – szerű üzenetet egy uszály kormányos hozta Pozsonyból, Komáromon át . A magas vízállás itt érte hajóját: a Lánchíd – és a Szabadság híd között.A magasra duzzadt Duna miatt nem mehetett tovább, nehogy megsérüljön a híd szerkezete. Az veszteglő hajó matróza hozta, és adta át az újságosnak.

*

Másik nagybátyám hasonló utat járt be, míg földmérők színes rúdjainak hordozója lehetett. Munkakönyvi meghatározása „ figuráns”. Megbecsült munkatárs volt, mert a katonai képzés során alapos térképészeti ismereteket szerzett.
A két nagybácsi egy Tömő utcai kocsmában találkozott. Megbeszélték a levél tartalmát.

*

Egyikük másnap, miután az újságoktól megszabadult, egy Bajcsy Zsilinszky úti borbély üzlet bejárata előtt támasztotta a falhoz biciklijét.
Itt dolgozott apám – a „rikkancs” - testvéröccse. Borotválkozás volt a látogatás jogcíme. Mire apám beszappanozta bátyját, köpenye zsebébe vándorolt a hosszú utat megjárt iromány.
A sörtéitől megszabadult testvérbáty és testvére aztán kiballagott cigarettta szünetre az üzlet elé. Itt beszélték meg, hogy a Felvidéken rekedt nagynénjük üzenetének megfelelően az Ipoly egyik partján ők, túloldalon nénikéjük pár percre találkozhatnak az elbontott Lelédi hídnál.

*

A folyócska, inkább nagyobb patak (?) határfolyó lett, így határsáv engedély kellett már a Szobi vasútállomásnál történő leszálláshoz is. Ilyen okmányt persze egyikük se birtokolt.
Ezen egy percig se keseregtek…

Mindhárman a Felvidéken születtek, és a trianoni kényszer szerződés miatt kellett elhagyni házat – Hazát.

*
Apám volt a menekülés idején a legkisebb testvér.
Nagyapám a Magyar Királyi Csendőrség állományába tartozott, és a felszólításnak, hogy lépjen a Csehszlovák Állam megfelelő közegei közé, nemet mondott.
- Nem csehelek be! - mondta.
Ingatlanjait elkobozták, állását elvesztette, és még saját, nomeg családja élete is veszélybe került
Kapcsolatait felhasználva áthozta családját a zöld határon.
Nem ment Budapestig. A vagonlakói élet nem vonzotta. Vácott telepedett le.
Jól választott!
Öt évig várt a magyar állampolgárság újbóli elnyerésére, míg az ólomlábakon járó Csehszlovák Hivatalok szíveskedtek átküldeni a szükséges okmányok hiteles másolatait.

*

Vácon élt nagybácsimnak egykor volt katona társa, akit pergőtűzből mentett ki nehéz sebben, és juttatott hátra a rögtönzött segélyhelyre.
A sebesült bajtárs felgyógyult, leszerelték, és hálával gondolt az irányában emberséges törzstisztre…
Fia a találkozási hely határszakasz őrsének sorállományú járőr parancsnoka volt.
Vállalta a veszélyes feladatot, hogy szolgálata idején lehetővé teszi a szétszakadt rokonok találkozását. Feltételül szabva, hogy nem próbálnak meg átgázolni az Ipoly vizén.

*

Apám úgy döntött, magával viszAmikor a kirándulóknak álcázott csapat a Nyugati Pályudvaron találkozott, dühösen tapasztalták, hogy én is velük megyek.
- Ha eljár a szája,akkor nem ússzuk meg néhány havi fogva tartással.- dörmögött nagybátyám
- Ez a gyerek eddig se kotyogott ki semmit. - válaszolt apám helyett másik bácsikám
- És a te szád is duguljon el. Kirándul velünk. Ennyit tud, nem többet.
Haragjuk szelíd koholásnak tűnhetett, a zöldparolis határőr szakaszvezető kifakadásához képest, amikor az erdőből kilépve meglátott.
Végül lenyugodott a „katona bácsi is”. Olyannyira, hogy ő ültetett a nyakába, míg a nyomsávok, csak általa ismert hálózatán lépkedve a folyópartra értünk.

*
A túlparton fekete szoknyás, pruszlikos öregasszony bújt ki a parti cserjésből.
A „nagyokat” nevükön szólította.
Apámhoz külön is szólt:
- Te ugye a Laci vagy? Amikor a bátyám átgázolt veled, akkor Te voltál a legkisebb.
Majd rám mutatott:
- Ő a kisfiad? Aki a bátyám után szintén Miklós lett? Öreg nénéd vagyok, nagyapád húga.- mondta nekem.

Kisfiú voltam. Látszólag nem tett nagy benyomást a találkozás. Többet törődtem a a fűszálakon tornázó színes szitakötőkkel. A röptükben egy-egy vízcseppel csőrükben tovatűnő fecskékkel, és azt hiszem akkor, ott nyílott szemem először a csodálatos Természet pompájára. Néha más élmények el is nyomták. Manapság egyre gyakrabban, és furcsa módon mind élesebben emlékezem a tallálkozásra.

*

Sok év telt el azóta.
Voltak boldog évek, és keserű emlékűek egyaránt.
Megházasodtam – alig felserdülten – gyerekeim születtek. A gyerekek fel is nőttek. Ahogy kell, ahogy az szokás: sok örömöm telt bennük, és olykor bánatot okoztak, amint az is szokás.
Magamra maradtam…
Új házasságot kötöttem, és a kapcsolatban nem kaptam megértést, szeretetet. Házasként torokszorító magányba szakadtam.
Nem bántam volna, ha a kaszás megsuhintja szerszámát, ami ellen nincs fellebbezés, és ami után más élet kezdődik, más világban. A kasza mozdulatát mindig megállította a láthatatlan legfőbb erő!
Unokáim születtek, akiknek a szeretete sarkallt a tovább élésre.
Minden betegséget túléltem, akikbe „tisztességes” emberek bele szoktak halni

*

Egyik nap dolgaim után járva, a szél egy gyűrött újságlapot kergetett a járdán.
Egy szakadozott oldalán mintha az arcképemet láttam volna, de mire megfigyelhettem volna alaposabban, a légvonat megfordította...
Egy öregember jött szembe. Felvette a földről.
Mikor közel értünk egymáshoz, fanyar mosollyal rám nézett. Ismeretlenül is hozzám szólt, a kezében tartott nyomtatványra mutatva.
- Felvettem. Engem is el szoktak dobni… - mondta.




Hozzászólás
Kavicsok I bigeszab aug 02 : 09:54 Válasz erre
Hozzászólás: 1528

Regisztrált: júl 25 : 09:13
Nagyon tetszett, Nagyapó ez a visszaemlékezésed, kedvtelten olvastam!
Szabolcs


bigeszab

Kavicsok I Kulcsar Eva aug 05 : 15:14 Válasz erre
Hozzászólás: 3742


Tisztelettel olvastam a fenti sorokat.
Köszönet a "Kertünkben" való megjelentetésért.


Kulcsár Éva





Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned. Jelentkezz be, vagy kattints ide a regisztrációhoz
Üdvözlet
Felhasználónév:

Jelszó:


Adatok megjegyzése

[ ]
[ ]

Online
Vendégek: 2
Tagok: 0

Tagok: 62
legújabb: ZsóFia

Chatbox
Üzenetek írásához regisztrált tagnak kell lenned - jelentkezz be, vagy regisztrálj



Isti
máj 21 : 10:55
Drága János! Köszönünk mindent,Azt is hogy itt lehettünk eme csodás kertben ,ahol gond nélkül alkothattunk, é s álmodhattuk az álmainkat ! Te fogtad össze ezt a kis de értékes kis közösséget! Álmod szép álmokat Isten kebelén!

Kulcsar Eva
máj 20 : 17:30
Tisztelettel közlöm a kedves BodóKerti tagokkal, hogy Bodó János, a web oldal megálmodója és hűséges résztvevője 2020. február 21-én elhunyt. Őrizzük meg az emlékét hozzá illő diszkrécióval, és nagy-nagy szeretettel!

Isti
ápr 10 : 08:22
Csendes, DE szép húsvéti készülődést kívánok kedves társak és kedves olvasóink!
Isti

Isti
márc 08 : 15:34
Fájdalommal telt szívvel olvasom soraidat! kedves nagyapó !Istenben reménykedve kívánok neked mielőbbi felépülést! Isti

nagyapó
márc 07 : 22:44
Rég jártam itt, és máshol - igaz barátok között - is régen.
Nagy utat jártam...
Belgyógyászattó l - urológián át - onkológiáig.
Nagy és nehéz út.:)

Kulcsar Eva
jan 04 : 16:54
Szeretetben gazdag boldog új évet kívánok minden kedves Kerti Tagnak.

Isti
jan 01 : 14:16
Köszönjük kedves Szabolcs! és viszont kívánjuk! Isti

bigeszab
jan 01 : 09:29
BOLDOG ÚJÉVET, kedves kertlakók!!heart

Isti
dec 27 : 10:53
Kedves János! Nagyon boldog névnapot kívánok a társaim nevében is!

Isti
dec 25 : 10:29
Kedves kert-társak és kedves olvasóink! Áldott ünnepet kívánok és egy új és békés évet sok szeretettel Isti

Isti
jún 10 : 12:03
Nagyon köszönjük drága Évike!
S köszönjük szeretetteljes munkáját mifelénk! Miértünk!
Áldott ünnepet mindenkinek!

Kulcsar Eva
jún 09 : 13:44
Áldott Pünkösdöt kívánok , Kedves BodóKert-i tagjainknak, a ma TÍZ ÉVE megszületett irodalmi portálunkon!

Isti
máj 17 : 09:21
Megtisztelve érzem magamat hogy ehhez a kitartó és kedves csapathoz tartozhatom! Köszönjük az értesítést kedves Évike!

Kulcsar Eva
máj 16 : 08:25
Kedves BodóKerti Tagok! Megfogyva bár, és ki-ki a saját terheit cipelve vagyunk itt még néhányan. Most ezt a kis maroknyi csapatot egy közelgő évfordulóra hívom: 2019. június kilencedikén LESZ TÍZ ÉVES ! ez a kedves kis virtuális hely , ahol sok szépet megtapasztalhattunk !

Isti
ápr 19 : 14:42
Áldott ünnepet kívánok a kert lakóinak és a kedves olvasóinknak Isti

Isti
jan 28 : 18:57
Einsten hagyatékában találták meg Bolyai relativitáselméletét!

klikk

Ha így nem olvasható kiollózom magát a szöveget!!!!


Isti
jan 04 : 11:34
Szeretettel köszöntök MINDENKIT az 2019.-.es évben! Isti

Isti
dec 28 : 08:20
Boldog névnapot kedves János !

Isti
dec 22 : 15:16
Kedves Nagyapó!
Köszönjük a figyelmességedet! Neked, a kertlakóknak és minden kedves olvasónknak Áldott karácsonyt kívánok Isti

nagyapó
dec 20 : 19:29
Istentől megáldott, békés, boldog Karácsonyt kívánok minden "kertbarátnak"!

Kulcsar Eva
júl 11 : 07:09

Akkor hát hajrá! Előre a további szépségek alkotása felé!
Mindenkinek örömteli alkotómunkát kívánok!

Isti
júl 09 : 18:41
S MI köszönjük meg Évike áldásos munkáját,ami minket is
érdemben segített! eme igen hosszú időn át!

Kulcsar Eva
júl 06 : 14:54
Köszönöm szépen.

timetour
júl 04 : 17:28
a te érdemed is, Éva!

Kulcsar Eva
jún 10 : 11:44
Kilenc éves a BodóKert!
Minden kitartó Tagunknak szívbéli köszönet!


Oldal létrehozási idő: 2.3167 másodperc, 2.2737 lekérdezési idő. Adatbázis lekérdezés: 76. Memória használat: 958,472b