Bevezetőként rögzíteni kell, hogy a Szentkorona-tan nem a Szent Koronára vonatkozó különböző jellegű információk összessége, hanem Magyarország ősi íratlan történelmi alkotmánya. Lényege megmaradása mellett a történelem folyamán a nemzet akaratából a társadalmi-gazdasági fejlődésnek megfelelően formálódott.
Legjellemzőbb állandó vonásai, amelyek az egyes korokban szinte sohase voltak explicit verbis kimondva, de mindig érvényesültek, illetve a magyar társadalom mindig érvényre akarta juttatni:
A Szentkorona egyesíti az egész magyar politikai nemzetet. A „politikai nemzet” fogalmát Deák mondta ki, és ez a fogalom mutatja a Szentkorona-tan folyamatosan bővülő tartalmát. A „politikai nemzet” fogalma tartalmazza azt a kiterjesztést, ahogy a társadalmi viszonyoknak megfelelően a társadalom különböző részei rendelkeznek a Szentkorona-tagsággal. A Szent Koronának tagja a politikai magyar nemzet valamennyi egyéne (beleértve a nemzetiségeket, azaz hungarusokat), a Szent Korona területe, azaz az ország földje valamint az uralkodó.
Magyarországon minden hatalom forrása a Szent Korona. Ezért a fentiek szerint a hatalmat a tagok közösen, azaz az uralkodó és a nemzet együtt gyakorolják. A hatalomnak ez az együttes gyakorlása tükröződik az Aranybulla ellenállási záradékában, és ez indokolta, hogy például a majdnem abszolút hatalommal rendelkező Mátyás király is mindig szentesíttette az országgyűléssel, vagy az országgyűléssel mondatta ki a saját akaratát.
A Szent Koronában nem a királynak van országa, népe, hanem a Nemzetnek, az országnak van királya. A magyar király … nem korlátlan uralkodó, hanem a nemzet választotta. Magyarországon, az uralkodóházon belüli trónutódlás a nemzet akaratából valósult meg, az új királyt az országgyűlés választotta. (Az természetes, hogy a hatalom közelében levők akkor is „befolyásolták” a nemzet akaratát, mint most a pártok a választási meg azon kívüli kampányaikban. Szerintem részben ennek volt köszönhető a sok hatalmi harc az Árpád-házi királyok korában.)
A föld mindig a Szent Koronáé volt, a használója a Szent Korona jóvoltából birtokolta, vér szerinti örökös hiányában a föld birtokjoga visszaszállt a Szent Koronára. Ezt a XIX. század folyamán lazították. Erre a lazításra gazdasági okokból volt szükség. A sokszor kirabolt országban a gazdálkodók többsége nem rendelkezett forrásokkal a gazdálkodáshoz. Nem elsősorban a rossz gazdálkodás miatt, hanem egyszerűen azért, mert az elmúlt évszázadokban minden potenciális megtakarítását folyamatosan elrabolták tőle. Török hódítás, Habsburg visszahódítás, Rákóczi szabadságharca, Napóleoni háborúk, szabadságharc. (Földbirtokos, nem földtulajdonos).
A Szent Korona tagja Magyarország és a rajta lakó politikai nemzet minden tagja. Trianon utáni időre felveti a nagy kérdést, mi van az elrabolt területekkel, és a rajta lakó hungarusokkal? A hungarusok (valamikori magyar állampolgárok) és a Szent Korona közötti viszonyt szerintem külső erőszak szakította meg, ami a tagok és a Szent korona közötti misztikus kapcsolatra magában nem volt hatással. Ami hatással volt, az az agymosás, amelyik nem ismertté teszi ezt a kapcsolatot. Vagyis a Szent Koronának továbbra is tagja mindenki, akit ennek valós megélési lehetőségétől a történelem és idegen erők akarata fosztotta meg. Földben pedig a Szent Koronáé – még ha idegen bitorló is birtokolja – minden olyan ősi terület, amelyen a Szent Korona tagjai élnek (azok a földek is tagjai a Szent Koronának).
István király, miután fia meghalt, kétségbeesésében Boldogasszonynak ajánlotta fel a Szent Koronát, azaz a Szent Korona tagjait. Azóta a Szent Korona a Boldogasszony koronája is. …
Más országoknak is van koronatanuk (Csehország, Lengyelország), de ezek egyike sem egy adott tárgyhoz, hanem a királyi koronához fűződik, amelyik változhat. Nekünk magyaroknak ez csak a Szent Korona lehet, másik koronával nem helyettesíthető. Ennek magyarázatát én a Szent Korona történetében vélem megtalálni, amely történet viszont nem a „hivatalos” vagy „akadémiai” koronatörténet, amelyik sok sebből vérzik.
Először talán azt kellene evvel kapcsolatban megemlíteni, hogy a hazatért Szent Koronát mérnökök és ötvösök is megvizsgálták, és egyértelműen elutasítják, hogy a Koronát két részből „buherálták” volna össze. [A szakértői vizsgálat eredménye szerint] a korona egy egység, amely valamikor a IV.-V. században készült valahol a Kaukázusban. Minden valószínűség szerint még a frankok által történt elrablása előtt fűződött hozzá a magyarok állameszméje. Beavató korona, amely misztikusan teszi a magyarság vezetőjévé azt, akit a Nemzet választott erre a feladatra. Minden király életében egyszer volt a fején, a beavatáskor, azaz megkoronázáskor.
Szaszovszky Géza tollából