BodóKert: Tartalom / Próza / Balázs, vigyázz magadra!
BodóKert
Ma 2021. szeptember 29, szerda,
Mihály napja van.
Holnap Jeromos napja lesz.


Balázs, vigyázz magadra!
- 2021 augusztus 07 szombat
szerző: bigeszab Szerzők listája
kategória: Könyvtár > Próza
Hozzászólás: 2
Megtekintés: 21

Vigyázz magadra: ne fütyülj a templomban és ne seperd felfele a lépcsőt! – mondogatta Balázs félig viccesen, félig komolyan.


A szomszéd Esztike fiútestvérét Balázsnak hívták, nyugtalan fiatalember volt, nehezen végezte el az iskoláit és végül zenész lett – trombitán játszott. Tudott Eszter titkáról, mármint, hogy szerelemes és vele izgult, vajon a szülők majd miként fogadják, ha bejelentik.
- Vigyázz magadra: ne fütyülj a templomban és ne seperd felfele a lépcsőt! – mondogatta Balázs félig viccesen, félig komolyan.
Különös, túlzásokra hajlamos gyerek volt ez a Balázs. A tanulás nem érdekelte, csak a sport, a kalandok és a zene. A sportban az atlétikát és a küzdősportokat kedvelte. A dobó számokban, különösen a gerelyhajításban kimagasló eredményei is akadtak. Kitartásának hiánya oda vezetett, hogy egy jó eredmény, sikeres dobás után visszaesés keserítette az edzőjét. Pedig sokat gyakorolt még edzésen kívül is. Ilyenkor ott lelkesedtek apálya szélén a barátai is és bíztatták. Ő meg szívesen bölcselkedett előttük és magyarázgatta a hajítás titkait.
- Nem elég ám, nagy erővel eldobni a gerelyt – magyarázta. - A szögre, a magasságra is figyelni kell! Ha lapos ívben hajítod el, hamar földet ér, ha túl magasra, elfogy az ereje. Pont a megfelelő szögben kell eldobni, akkor megközelítheti akár az 50 métert is!
- Balázs, ide adod nekem is, hogy próbáljam ki? – kérte az egyik gyerek.
- Nem lehet! Nem adhatom oda senkinek!
- Csak, hogy érezzem a súlyát! Légyszííí!
- Más kezébe nem adhatom, mert megsérül az aurája!
- Miket beszélsz!
- Értsd meg, nem csak hossza, hegye meg súlya van.
- Mennyi a súlya?
- Nincs egy kiló, de nem ezt magyarázom, hanem hogy aurája, egyénisége van, ami nagyon érzékeny. Reagál a versenyző hangulatára, indulatára. Finom dolgok ezek!
- Én ezt nem értem! Magyarázd meg jobban!
- Nézd, amikor ott áll a helyén, olyan, mint akármelyik használati tárgy, de ha a kezembe veszem, villám fut át rajtam és ha elhajítom, mintha magam is vele szállnék. A hangulatom, lelkiállapotom mindig hatással van rá, megérzi a változásokat. Ha rosszkedvű vagyok, bánatos, haragszom vagy más bajom van, nem szeret repülni, hamar leszáll a földre. Ugyan ez a helyzet, ha borongós, felhős az idő. Ellenben, ha derült az idő, kék az ég és a kedvem is derűs, úgy a gerely is vígan hasítja a levegőt. Ilyenkor csúcsot dobok!
- Lássuk! Dobjál csúcsot most is!
- Nem. Ma nem… Talán majd holnap.
Izgága nyugtalansága szélsőséges alakok közé sodorta. A sportkörön kívül zenészekkel is barátkozott, még egy hevenyészett bandát is összehoztak. Parkokban, aluljárókban muzsikáltak, de a rendőrök sokszor elzavarták őket. Egyszer még fogdába is kerültek. Na, az volt egy jó eset!
A fogdában összezárták a fiúkat a többi begyűjtött kétes alakkal. Egy darabig búsultak a kellemetlen helyzet miatt, de a már bent levők, addig érdeklődtek a bekasztlizás okáról, hogy elmondták.
- Mi van? Ti ingyen zenéltek? Nem lehet igaz! – háborgott egy hórihorgas, sovány alak.
- Pedig ez van!
- Majd én kézbe veszlek titeket, csak jussunk ki innen! Én leszek a menedzser, a tótumfaktum. Jó? Bízzátok csak rám és lesz lóvé és a fakabát majd előre köszön! Én mondom neked Colos, a zsebes.
Betartotta az ígéretét és miután eleresztették a társaságot, a fiúkat kioktatta, mikor és hol lehet zenélni. Jó tanácsnak tűnt, mert így egy kis zsebpénzhez is jutottak a tányérozás eredményeképpen. Ezt Colos intézte és természetesen levonta belőle a saját részét. Közben természetesen nagy szakértelemmel gyakorolta a szakmáját, a zsebes szakmát, ami jóval többet hozott a konyhára, mint a tányérozás.
A lelkes tanácsadó egy idő után parancsnokká lépett elő. Néhány nap múlva azzal állt elő, hogy adjanak egy mini koncertet az ismerősének.
- Egy vidám dalt tanuljatok be és tartsatok délután egy próbát itt, a játszótéren, hogy hallgassam meg.
Balázs és társai nem sokat akadékoskodtak, hanem betanultak három kis, frissen ropogó dalt és előadták a Colos által megadott helyen, a városszéli villanegyedben.
Szép sikerük volt, a házigazda kijött a kapu elé, megtapsolta a produkciót és egy nagycímletű bankjeggyel honorálta.
- Hurrá! – örvendezett Colos. – Van pénzünk, mehetünk mulatni! Olyat mulatunk ebből a pénzből, hogy nagyapó korotokban is megemlegetitek!
Valóban maradandó emléket hagyott a mulatság – két napos fejfájást! A fiatalok nem szokták még (!) meg a szeszeket és az megártott nekik. Magyarán berúgtak rendesen, mint a csacsi, ahogy mondani szokták.
- Hol van a karórám, az ezüst cigarettatárcám? – nézett körül az áporodott italszagtól bűzlő ivóban, amint feltápászkodott összetört tagokkal a padról, amin éjszakázott.
- Mi bajod van? – emelkedett fel egy másik padról egyik társa.
- Nem találom a dolgaimat!
- Hát nem azzal fizettél a széplánynak, miután elfogyott a pénzünk? – hallatszott a terem sarkából.
A beszédre Colos is felébredt, aki a kocsmaasztalon aludt, vánkosnak használva egy felfordított pléhtányért.
- Kávét kérünk! – kiáltott ki a konyhába, ahol már megjelent a szakácsnő.
Hamarosan kávé illat töltötte meg az egész házat. Erre előbukkantak emeleti szobáikból a lányok is. Kacarászva, vihogva rontottak be „mi is kérünk kávét!” kiáltással. Balázs megszólította az egyiket, azt, akivel előző este barátkozott.
- Jóreggelt, szűz fiú! – huppant le mellé a kávéjával.
- Figyelj, tündérem! Nálad van a cigarettatárcám.
- Nekem adtad!
- Igen, így van, de visszaváltanám. Tudod, a nagyapámtól kaptam születésnapomra. Kedves emlék. Mondd mennyit fizessek érte? Van egy kis dugi pénzem otthon.
- Hogy te milyen naiv pofa vagy! Ezért tetszel nekem!
- És áll az alku?
- Tessék, itt van. Csak, hogy lásd a szívemet!
- Mennyi?
- A tied! Néha azért gondolj rám jó szívvel! Majd megismersz és megszeretsz egy kedves lányt, és amikor az ágyadba viszed, jusson eszedbe, hogy én tanítottalak szeretni!
Balázs nem tudott hova lenni a meglepetéstől, a lány pedig felpattant, egyet térültfordult és már ott is volt a társai között, vissza sem nézett a fiúra.
Ezután a kaland után Balázsnak nem volt többet kedve Colossal barátkozni, sőt még az utcai zenéléstől is elment a kedve.
- Többet nem barátkozom ezzel a Colossal! – jelentette ki Balázs a barátai előtt. – Inkább nem is muzsikálok!
Azért persze zenélést nem hagyta abba, csak nem az utcán, aluljárókba folytatta, hanem a zeneiskola együttesében, bér ez nem sokáig tartott, mivel hamarosan berukkolt és katonáéknál folytatta a zenélést. A gyalogsági kiképzés „örömei” elfeledtették vele, hogy milyen vasárnap későig heverészni, hogy milyen ebéd után egy fekete mellett merengeni, hogy milyen a lányok kacagása, anya simogatása.
Egyszer mégis vége lett, s ott állt Balázs, ahol abba hagyta – és nem tudta, mit is akar.
- Most mit lépsz, fiam? – formálta szavakba édesapja a benne is felmerülő kérdést.
- Gondoltam, vagy kitanulom a kovácsmesterséget, vagy …
- Folytasd!
- Beiratkozom a jogra!
- Miért csak második lehetőség az egyetem?
- Soroljam az okokat? Jó! Először „juszt is” gondoltam valamilyen mesterségre. Ha apám lenézi az iparosoka, mesterembereke, kétkezi munkásokat, én közéjük akarok tartozni. Azután juszt is arra gondoltam, legyek ügyvéd, jogászember, aki megvédi azokat az ártatlanokat, akik a jog csűréscsavarása miatt kerültek bajba, és küzdjek azért, hogy akik éppen az ilyen csűréscsavarásnak köszönhetően megúszták a büntetésüket, pedig nyilvánvalóan bűnösök.
- Nem vagy te egy kicsit naiv?
- Apám pedig cinikus! Megyek a jogra…






Hozzászólás
Balázs, vigyázz magadra! Kulcsar Eva aug 09 : 03:08 Válasz erre
Hozzászólás: 3835


Balázs példájából alaposan elénk tárul, hogy az ifjú kor mennyi irányt, mekkora ívelést vehet.
A gerelyhajítás érdekes részletei megszólítóak voltak számomra, mert gimnazista éveimben magam is versenyszerűen műveltem.
A körülmények kínálta további lehetőségek kóstolgatása a természetes kíváncsiság igazolása.
A döntés a jövőre nézve nem könnyű, és olykor elég szélsőségesen csapongó, a célt és a motivációt illetően is.
Kedves Szabolcs, tisztelet és köszönet az eleven, rugalmas stílusú írásért.


Kulcsár Éva



Balázs, vigyázz magadra! bigeszab aug 10 : 12:26 Válasz erre
Hozzászólás: 1595

Regisztrált: júl 25 : 09:13
Kedves Éva!
Örülök, hogy az eldobott gerely célba talált...

bigeszab



Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned. Jelentkezz be, vagy kattints ide a regisztrációhoz
Üdvözlet
Felhasználónév:

Jelszó:


Adatok megjegyzése

[ ]
[ ]

Online
Vendégek: 1
Tagok: 0

Tagok: 62
legújabb: ZsóFia

Chatbox
Üzenetek írásához regisztrált tagnak kell lenned - jelentkezz be, vagy regisztrálj



Isti
aug 05 : 09:46
Egy verset tettem fel és a gép többszörösen másolta(( törölni meg nem tudom,(((( vagy be tudok jönni az oldalra, vagy nem(((

Kulcsar Eva
aug 03 : 19:44
Remélem, be tudtok jelentkezni, bár kissé szokatlan jelenség fogad. Ha gondok lesznek, akkor a főadminisztrátor segítségét kérjük.

Kulcsar Eva
aug 03 : 19:43
Remélem, be tudtok jelentkezni, bár kissé szokatlan jelenség fogad. Ha gondok lesznek, akkor a főadminisztrátor segítségét kérjük.

Kulcsar Eva
jún 23 : 09:36

Isti
jún 22 : 17:24
Köszönjük a lehetőséget Jánosnak, hogy mi is kb 10 éve itt írhatunk, alkothatunk! az Ő kertjében! Isti

Kulcsar Eva
jún 12 : 10:16
A "BodóKert" létrehozásának időpontja: 2009 jún 09 volt. Immár, TIZENKÉT ÉVE! Tisztelet, köszönet és szeretettel teli emlékezet BODÓ JÁNOS-nak érte.

Isti
jan 06 : 19:52
Örömmel látlak kedves Évike

Kulcsar Eva
jan 06 : 16:27
"Most azért megmarad a hit, remény, szeretet, e három; ezek között pedig legnagyobb a szeretet. " (Pál Korinthusbeliekhez írt I. level e 13. rész)


Isti
dec 30 : 20:03
Egy nyugodtabb kiegyensúlyozottabb új évet kívánok MINDENKINEK Isti:)

Isti
dec 24 : 09:28
Áldott ünnepet kívánok társaimnak és a kedves Olvasóknak Isti:)

nagyapó
szept 01 : 18:59
"asszem, úgy tudjuk őrizni emlékét, ha írunk sokat még Ide, tartozunk neki ezzel!"

Igen! Írni, írni, és írni!:!

Kulcsar Eva
szept 01 : 13:23
Igazak a szavaid, timetour.

timetour
aug 31 : 22:37
asszem, úgy tudjuk őrizni emlékét, ha írunk sokat még Ide, tartozunk neki ezzel!

timetour
aug 31 : 22:12
sajnálom, rég jártam erre.
de emlékét őrizzék a kertlakók, szeretném!

Isti
máj 21 : 10:55
Drága János! Köszönünk mindent,Azt is hogy itt lehettünk eme csodás kertben ,ahol gond nélkül alkothattunk, é s álmodhattuk az álmainkat ! Te fogtad össze ezt a kis de értékes kis közösséget! Álmod szép álmokat Isten kebelén!

Kulcsar Eva
máj 20 : 17:30
Tisztelettel közlöm a kedves BodóKerti tagokkal, hogy Bodó János, a web oldal megálmodója és hűséges résztvevője 2020. február 21-én elhunyt. Őrizzük meg az emlékét hozzá illő diszkrécióval, és nagy-nagy szeretettel!

Isti
ápr 10 : 08:22
Csendes, DE szép húsvéti készülődést kívánok kedves társak és kedves olvasóink!
Isti

Isti
márc 08 : 15:34
Fájdalommal telt szívvel olvasom soraidat! kedves nagyapó !Istenben reménykedve kívánok neked mielőbbi felépülést! Isti

nagyapó
márc 07 : 22:44
Rég jártam itt, és máshol - igaz barátok között - is régen.
Nagy utat jártam...
Belgyógyászattó l - urológián át - onkológiáig.
Nagy és nehéz út.:)

Kulcsar Eva
jan 04 : 16:54
Szeretetben gazdag boldog új évet kívánok minden kedves Kerti Tagnak.

Isti
jan 01 : 14:16
Köszönjük kedves Szabolcs! és viszont kívánjuk! Isti

bigeszab
jan 01 : 09:29
BOLDOG ÚJÉVET, kedves kertlakók!!heart

Isti
dec 27 : 10:53
Kedves János! Nagyon boldog névnapot kívánok a társaim nevében is!

Isti
dec 25 : 10:29
Kedves kert-társak és kedves olvasóink! Áldott ünnepet kívánok és egy új és békés évet sok szeretettel Isti

Isti
jún 10 : 12:03
Nagyon köszönjük drága Évike!
S köszönjük szeretetteljes munkáját mifelénk! Miértünk!
Áldott ünnepet mindenkinek!


Oldal létrehozási idő: 2.3813 másodperc, 2.3230 lekérdezési idő. Adatbázis lekérdezés: 75. Memória használat: 980,496b