BodóKert: Tartalom / Próza / A törvény itt is, ott is törvény
BodóKert
Ma 2021. május 15, szombat,
Zsófia napja van.
Holnap Botond, Mózes napja lesz.


A törvény itt is, ott is törvény
macskák
- 2009 október 14 szerda
szerző: bigeszab Szerzők listája
kategória: Könyvtár > Próza
Hozzászólás: 8
Megtekintés: 215

De társad ő csak úgy lehet,
Ha majd bizalmát elnyered (T. S. Eliot)


Világ életemben mind ez emberek dolga foglalkoztatott, s az állatokat alig vettem számba. Úgy tekintettem rájuk, hogy vannak, s annyi. Van, amelyik hasznot hoz, van amelyik haszontalan, s van kártékony is. Nem sok dolgom akadt velük.
Most azonban mindez megváltozni látszik.
Mindjárt elmondom, miként.
Melyik nap, későn este a fiam – a kisebbik – vizitából jövet haza, a hátsó ajtó felé került ne ébressze fel a házat, ha már lenyugodtak volna.
No, az a hátsó ajtó, a menekülő, az egy régi szokás. A régi emberek úgy építették a házukat azokban a nehéz időkben, mikor hol a tatár, török, német, vagy éppen a király, vagy a fejedelem emberei törtek rájuk, sarcolták, nyomorgatták a falusi népet. Ilyenkor kellett a hátsó ajtó, hogy azon el lehessen menekülni. Be egyenest az erdőbe, mely most is ott húzódik alig kőhajításnyira a telek végén. Későbben is jól jött, ha a finánc elől akartak valamit menteni.
Nagyapám sokszor mesélte, hogy mikor elől a finánc belépett, ő a menekülőn ki. Hátán a tarisznyával osont át a kerten, csak a kuvasznak intett, maradna csendben. Az erdőben aztán megkereste a nagy cserefát, s annak az alkalmatos odvát. Abba rejtette el a tarisznyát a szűzdohánnyal. Ahogy ezzel végzett, körülnézett, vágott egy mogyoróvesszőt, s a kertet megkerülve, vidáman belépett a házba a nagykapun. Még fütyörészett is halkan. Ahogy bement, a nagyszobában ott találta a fináncot, akivel éppen nagyhangon perlekedett az asszony.
- Maga meg merre jár – kérdezte vádlón –, mikor hivatalos ember keresi?
- A bankban voltam.
- Ott-é? – döbbent meg a finánc.
- Ott.
- S miért?
- Betettem a járadékomat, amit harminc éves szolgálatomért kapok. Községi végrehajtó voltam, s ezzel köszönik meg azt a sok pénzt, amit a községnek beszedtem.
- Mind bétette?
- Mind. Csak ezt a tíz pengőt hagytam meg magamnak szivarra.
- Még ilyet! Szivarra… - dünnyögte a finánc, s kifordult az ajtón.
Amint eltűnt az utcasarkon, nagyapám erősen gondolkodóba esett, vajon hogy hozná vissza a rejtekhelyről a batyut, nehogy Máté cigány az alszegből megtalálja, mint a Gazsi házfőtt pálinkáját a múlthéten. Szíjra fűzte a kutyát, s ketten mentek ki az odvas fához, s hamarosan szerencsésen vissza is jöttek.
No, de nem a nagyapám dolgaival akarok bölcselkedni, hanem folytatom a legény fiamat. Csöndesen közelit a legény a hátsó ajtóhoz, a menekülőhöz, egyszerre nagyot rikolt, s hamar sirül befelé.
- Mi baj? – kérdi az anyja.
- Egy vadállat van ott künn. Elfutott a lábamnál.
Erre mind ahányan a házban voltunk kitódultunk az udvarra, s lámpával kerestük a vadállatot, de nem találtuk.
Másnap délután, hogy jövök haza, ott találok a hátsó ajtó küszöbe előtt egy öklömnyi fekete gombolyagot. Nem futott el, hanem rám nyávogott apró fogakkal tűzdelt szájával. Na, mondok magamban, itt a vadállat! Fel is vettem gyorsan, és vittem be, lássák a többiek is.
- Itt a vadállat! – szólottam, s nagy örömmel fogadták a jövevényt.
- Megtartjuk-e? – kérdeztem a nejemet.
- Meg, meg! – felelte kórusban a család.
Ezzel eldőlt a sorsa, csak még nevet kellett neki adni.
- Legyen Kormos.
- Mint a nagyapa tenyészbikája?
- Akkor legyen csak így: fekete.
- Túl hosszú.
- Hívjuk egyszerűen macskának. Legyen ez a neve.
Ebben meg is egyeztünk. A gyerekek készítettek neki az ajtón kívül ruhákkal bélelt macskaszállást, amit el is fogadott. Megegyeztünk, hogy a házban nincs mit keresnie, s ezt hamar meg is tanulta. Szépen növekedett, hisz mindenki etette, kényeztette. Mégsem hízott el, mert sokat mozgott, ugrált. Minden mozgó után utána kapott, mászott fára, kerítésre és végtelen nyugodt képpel bosszantotta a kutyát.
Húsvét előtt került a házhoz, s nyár végére már derék kis kandúrrá érett. Vadászni is próbálgatott – előbb csak tücsköt, bogarat, röpdöső pillangókat, meg fészekből kiesett verébfiókát. Egy szép nap reggelén pedig egy patkányt hozott a küszöbre. Hogy tudta elkapni? Ma is rejtély, hiszen maga is alig volt nagyobb a pocegérnél. De kicsi egeret is hozott, nem is ritkán. S ez addig ismétlődött szinte heti rendszerességgel, amíg az egerek, s patkányok el nem takarodtak a környékről.
Ez így mind szép és jó volt, de nem csak a vadászatban jeleskedett, hanem szívesen eljárt a macskák titkos gyűlésére, ahol kisebb korában még eltűrték, de ahogy nődögélt, el akarták kergetni, ebből pedig verekedés lett. A rövidet rendesen a mi macskánk húzta. Megtépázva, kicifrázott fülekkel került elő másnap. A tél közepén, húshagyó kedd környékén aztán úgy ellátták a baját, hogy alig élte túl – a bal pofáján, hasa táján, mindkét lábán tátongó sebek voltak. Futottunk az állatkórházba vele. Órákig dolgozott rajta a doktor, amíg összefoldozta.
- Figyeljenek rám! – szólott az operáció után – Ez egy kandúrmacska, s a területen ahol lakik, egy öreg kandúr uralkodik. Ahogy mondom, uralkodik. Nem tűr meg a területén másik ivarérett bakmacskát. Vagy elűzi, vagy megöli. Ezt meg fogja ölni, mert ez egy harcos macska, s nem menekül el, nem bújik a gazda nadrágja mögé.
- Mit lehet tenni? – kérdeztük – Költöztessük el, adjuk oda valakinek, aki messze lakik, ahonnan nem tud visszajönni?
- Ott is verekedős lesz, és ott is lehet egy felnőtt, sőt biztosan van is egy erős kandúr.
- Na, szép reményeink vannak!
Hazamentünk ügyesen, és a garázsban készítettünk vackot a hős kandúrnak. Naponta kötöztem, kezeltem a sebeit, s egy hét alatt teljesen begyógyultak. Ezután kiengedtem, költözzön vissza a helyére, a bejárati ajtó mellé. Jó leckét kaphatott, mert hetekig ott időzött a ház közelében. Később aztán újra kezdett éjszakánként eltekeregni.
Úgy látszik, vége lett a macskanász időszakának, mert nem láttam küzdelem nyomait a cicánkon, se éjszakánként nem hallottunk hívő miákolást, s a reá jövő választ.
Vagy a kiskandúr végül „nagy” lett és most ő a császár?

„Ha szólíthatsz, majd szólok én,
De köztünk álljon ám tovább
A három lépés távolság” (T. S. Eliot)


Hozzászólás
A törvény itt is, ott is törvény Pipitér okt 14 : 19:39 Válasz erre
Hozzászólás: 1491

Regisztrált: jún 15 : 17:37
Nagyon élveztem ezt a történetet drága Szabolcs!:) Ismersz, tudsz az állatok iránti rajongásomról is.
... Az Eliot idézet egy kicsit nekem is szól, azt hiszem... Én ugyanis nem tartom meg a három lépés távolságot... sem emberrel, sem állattal. Bizalmam az övék, egészen addig, amíg nem élnek vissza vele.:)

Szívből gratulálok, nagyon jó az írásod! Élvezetes nyelvezet, remek stílusa mutatja, mester írta.:)
Ölellek szeretettel!

Szeretettel, Pipitér.



A törvény itt is, ott is törvény matos maja okt 14 : 21:50 Válasz erre
Hozzászólás: 816

Regisztrált: jún 10 : 08:05
Kedves Szabolcs!
Öröm olvasni szép nyelven íródott történeted.
Te, a legapróbb dologból is csodát tudsz keríteni!
Persze az állatokat én is nagyon szeretem és vallom, nélkülük nem kerek a világ!

Szeretettel: Maja

A törvény itt is, ott is törvény Kulcsar Eva okt 15 : 07:27 Válasz erre
Hozzászólás: 3814


Hétköznapi dolgokról és körülményekről szóló, példamutató hangvételű , örömteli olvasmány.

TISZTELETTEL KÖSZÖNJÜK, SZABOLCS !


Kulcsár Éva



A törvény itt is, ott is törvény Wild Flower okt 15 : 07:50 Válasz erre
Hozzászólás: 584

Regisztrált: okt 08 : 10:23
Nagyon szeretem a macskákat, nekünk is van jópár, köztük egy fekete kislány.

Virág


A törvény itt is, ott is törvény kampanella okt 15 : 09:00 Válasz erre
Hozzászólás: 1257

Regisztrált: jún 23 : 18:04
Igen, mindenhol vannak uralkodók és lázadó ifjak. Nagyon szép történetet hoztál.


A törvény itt is, ott is törvény bodójános okt 15 : 09:37 Válasz erre
Hozzászólás: 4582

Macskatörténetek mindig szívesen olvasott dolgok közé tartoznak!



A törvény itt is, ott is törvény bigeszab okt 15 : 13:29 Válasz erre
Hozzászólás: 1588

Regisztrált: júl 25 : 09:13
Az állatok iránti szeretet jegyében született soraim, amint látom, megértésre találtak. Köszönöm Nektek a biztatást !
Szabolcs

bigeszab

A törvény itt is, ott is törvény Álom okt 17 : 14:02 Válasz erre
Hozzászólás: 671

Regisztrált: júl 10 : 21:46
Kedves Szabolcs, tetszett a történet...sajnáltam a kandúrt, de úgy látom, kiharcolta magának a tekintélyt.
Szeretettel: Viki




Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned. Jelentkezz be, vagy kattints ide a regisztrációhoz
Üdvözlet
Felhasználónév:

Jelszó:


Adatok megjegyzése

[ ]
[ ]

Online
Vendégek: 1
Tagok: 0

Tagok: 62
legújabb: ZsóFia

Chatbox
Üzenetek írásához regisztrált tagnak kell lenned - jelentkezz be, vagy regisztrálj



Isti
jan 06 : 19:52
Örömmel látlak kedves Évike

Kulcsar Eva
jan 06 : 16:27
"Most azért megmarad a hit, remény, szeretet, e három; ezek között pedig legnagyobb a szeretet. " (Pál Korinthusbeliekhez írt I. level e 13. rész)


Isti
dec 30 : 20:03
Egy nyugodtabb kiegyensúlyozottabb új évet kívánok MINDENKINEK Isti:)

Isti
dec 24 : 09:28
Áldott ünnepet kívánok társaimnak és a kedves Olvasóknak Isti:)

nagyapó
szept 01 : 18:59
"asszem, úgy tudjuk őrizni emlékét, ha írunk sokat még Ide, tartozunk neki ezzel!"

Igen! Írni, írni, és írni!:!

Kulcsar Eva
szept 01 : 13:23
Igazak a szavaid, timetour.

timetour
aug 31 : 22:37
asszem, úgy tudjuk őrizni emlékét, ha írunk sokat még Ide, tartozunk neki ezzel!

timetour
aug 31 : 22:12
sajnálom, rég jártam erre.
de emlékét őrizzék a kertlakók, szeretném!

Isti
máj 21 : 10:55
Drága János! Köszönünk mindent,Azt is hogy itt lehettünk eme csodás kertben ,ahol gond nélkül alkothattunk, é s álmodhattuk az álmainkat ! Te fogtad össze ezt a kis de értékes kis közösséget! Álmod szép álmokat Isten kebelén!

Kulcsar Eva
máj 20 : 17:30
Tisztelettel közlöm a kedves BodóKerti tagokkal, hogy Bodó János, a web oldal megálmodója és hűséges résztvevője 2020. február 21-én elhunyt. Őrizzük meg az emlékét hozzá illő diszkrécióval, és nagy-nagy szeretettel!

Isti
ápr 10 : 08:22
Csendes, DE szép húsvéti készülődést kívánok kedves társak és kedves olvasóink!
Isti

Isti
márc 08 : 15:34
Fájdalommal telt szívvel olvasom soraidat! kedves nagyapó !Istenben reménykedve kívánok neked mielőbbi felépülést! Isti

nagyapó
márc 07 : 22:44
Rég jártam itt, és máshol - igaz barátok között - is régen.
Nagy utat jártam...
Belgyógyászattó l - urológián át - onkológiáig.
Nagy és nehéz út.:)

Kulcsar Eva
jan 04 : 16:54
Szeretetben gazdag boldog új évet kívánok minden kedves Kerti Tagnak.

Isti
jan 01 : 14:16
Köszönjük kedves Szabolcs! és viszont kívánjuk! Isti

bigeszab
jan 01 : 09:29
BOLDOG ÚJÉVET, kedves kertlakók!!heart

Isti
dec 27 : 10:53
Kedves János! Nagyon boldog névnapot kívánok a társaim nevében is!

Isti
dec 25 : 10:29
Kedves kert-társak és kedves olvasóink! Áldott ünnepet kívánok és egy új és békés évet sok szeretettel Isti

Isti
jún 10 : 12:03
Nagyon köszönjük drága Évike!
S köszönjük szeretetteljes munkáját mifelénk! Miértünk!
Áldott ünnepet mindenkinek!

Kulcsar Eva
jún 09 : 13:44
Áldott Pünkösdöt kívánok , Kedves BodóKert-i tagjainknak, a ma TÍZ ÉVE megszületett irodalmi portálunkon!

Isti
máj 17 : 09:21
Megtisztelve érzem magamat hogy ehhez a kitartó és kedves csapathoz tartozhatom! Köszönjük az értesítést kedves Évike!

Kulcsar Eva
máj 16 : 08:25
Kedves BodóKerti Tagok! Megfogyva bár, és ki-ki a saját terheit cipelve vagyunk itt még néhányan. Most ezt a kis maroknyi csapatot egy közelgő évfordulóra hívom: 2019. június kilencedikén LESZ TÍZ ÉVES ! ez a kedves kis virtuális hely , ahol sok szépet megtapasztalhattunk !

Isti
ápr 19 : 14:42
Áldott ünnepet kívánok a kert lakóinak és a kedves olvasóinknak Isti

Isti
jan 28 : 18:57
Einsten hagyatékában találták meg Bolyai relativitáselméletét!

klikk

Ha így nem olvasható kiollózom magát a szöveget!!!!


Isti
jan 04 : 11:34
Szeretettel köszöntök MINDENKIT az 2019.-.es évben! Isti


Oldal létrehozási idő: 2.6469 másodperc, 2.5174 lekérdezési idő. Adatbázis lekérdezés: 81. Memória használat: 978,888b