BodóKert: Tartalom / Próza / A teás zokni esete
BodóKert
Ma 2021. május 15, szombat,
Zsófia napja van.
Holnap Botond, Mózes napja lesz.


A teás zokni esete
Szerelmem a havas
- 2009 október 16 péntek
szerző: bigeszab Szerzők listája
kategória: Könyvtár > Próza
Hozzászólás: 8
Megtekintés: 198



Dél fele kezdett a vidék kitárulni előttünk. Láthatóvá váltak a völgyek szabdalta hegyoldalak, szikla bércek.


Télen a Kelemen havasok volt kedvelt sítúrázó helyünk.
Both Karcsi bácsi vitt fel először a Kelemen havasokban levő fehérmezői menedékházba (Fehér Mező). Kezdőként nem sok gyakorlatom volt a téli túrázásban. Azt hittem soha nem érünk fel.
Éjfél után indultunk vonattal Marosvásárhelyről s hajnali 5 óra körül érkeztünk meg Palotailvára. Innen aztán a keskeny vágányú havasi vasút nyitott platóján utaztunk egészen a havas lábáig. Ott éppen katonák – hegyi vadászok - táboroztak, és elnéző jóindulattal figyelték, ahogy hátizsákosan, sítalpainkon nekiindultunk a hegynek. „Civil bagázs!" - gondolták magukban. Még alig pirkadt, mikor eltűnt a szemünk elől az emberi jelenlét utolsó nyoma, és mi beolvadtunk a fenyves homályába. Egész nap mentünk a többé - kevésbé, inkább kevésbe jelölt ösvényeken. Egyre feljebb és feljebb. Dél fele kezdett a vidék kitárulni előttünk. Láthatóvá váltak a völgyek szabdalta hegyoldalak, szikla bércek. Mindegyre kérdezgettem: „mikor érünk oda? Az ott fenn már a menedékház?” De Karcsi bácsi csak hümmögött, hogy még van menni valónk.
Félóránként megálltunk pihenni, a hátunkat neki vetve egy fenyőfának, vagy sziklának. Már délutánra járt az idő, amikor kezdte mondogatni, már nincs sok hátra, csak azt az oldalt kell megmásznunk. Sűrű fenyves takarta el a kilátást, alig láttam az ösvényt a fák alatti homályban.
És egyszerre, mint a mesében ott volt előttünk a tisztás és a túlsó felén a HÁZ. Igaz kissé kopott, az ajtaja tárva-nyitva, sarkából kifordulva, egyik ablakszem szalmával kitömve, bent üres priccsek. De nekem felért a legszebb palotával is (!) Sítalpakat lepucolni, beállítani a sarokba, a hátizsákot az asztalra és gyerünk rendet tenni.
- Gondnok évek óta nincs. Az ideérkező turisták tartják karban, és az erre kószáló pásztorok rongálják - Jegyzi meg Karcsi bácsi, és a zsebéből előkerül egy marék szeg (számított rá, hogy reparálni kell ezt-azt).
Perceken belül rendbe tette az ajtót. Mehettünk fenyőcsapot gyűjteni. Ez kerül a priccsre, arra a pokróc és kész is a fejedelmi hálóhely. Tűzifáról is kell közben gondoskodni. Elődeink hagytak a kályha mellett jó ölnyi száraz fát. A többit adja az erdő.
Mire lemaradt társaink megérkeztek, már ropogott a tűz, elő volt készítve a fekvőhely. A fáradt turistának életet ad a forró havasi tea. Málnaszárból és kakukkfűből készül. Mi is feltettük a nagy fazekat a kályhára a belevalókkal.
A kályha felett kihúzott spárgán száradtak az átnedvesedett zoknik, harisnyák. Már javában főtt a tea, mikor megtörtént a baj. Leszakadt a spárga és a félig megszáradt gyapjú zoknik beleestek a teába. A jó nedvszívó félszáraz gyapjú mind felszívta a vizet. A többiek meg kint vágták a fát, várva a boldogító hívó szóra, hogy kész a tea.
Ijedten Karcsi bácsira néztem, de ö csak hunyorított egyet. Megértettem. Kicsavartam a zoknikat és visszatettem tovább főni a teát. Nem volt már idő újat főzni, hiszen máris jöttek kintről a megfázott, fáradt társaink…
Még évek múlva is emlegették, hogy olyan ízletes teát soha nem ittak, mint akkor azon a télen a fehérmezői kabanában (menedékházban).

Volt úgy is, hogy ott fogott a hó. Nagyobb társasággal mentük fel. Szép napsütéses időben indultunk. Már akkor gyakorlott havast járó voltam, és nem én kérdezgettem, hogy mikor érkezünk már meg, nem tévedtünk el?
Magabiztosan vezettem a kis csapatot. Ügyesen, a szokásos módon berendezkedtünk. Nem is történt semmi baj és késő reggelig aludtunk. Reggel aztán nem tudtuk az ajtót kinyitni, az ablakokat is elfedte a hó. A tűzifánk a ház háta mögött volt az eresz alatt. Kemény munkába került, amíg eljutottunk odáig. Ennivalónk még volt valamennyi, de a kenyerünk volt fogytán. Reméltük másnapra járható lesz az út. Olyan mély volt a frissen hullott hó, hogy sível se lehetett egyelőre közlekedni. Három napig rostokoltunk a menedékházban. Szó se lehetett arról, hogy leereszkedjünk a havasból.
Tőlünk 5-6 km távolságra egy völgyben volt a bélbori kisegítő iskola.
Sikerült oda átmennünk Barna nevű kollegámmal. Ez bentlakásos iskola, jól ellátva a téli nehéz napokra. Kaptunk tőlük kenyeret, zsírt, hagymát, burgonyát és cigarettát.
Egy hét múlva tudtunk végül haza keveredni. Külön gondot okozott aztán az utólagos igazolás. Hétvégére mentünk csak fel és így hiányzásaink igazolása problémát okozott. Nem tudom a többiek, hogyan intézték. Én magam elmentem a dékán úrhoz és megmondtam, mi történt, de láttam a szemén, egy szavamat sem hiszi el. Jó sztorinak tartotta. De végül mégis igazolta a napjaimat.

Egy másik alkalommal is akkora volt a hó, hogy ki kellett magunkat ásnunk, és a sípályára sem tudtunk elmenni. A menedékház mellett tapostunk ki egy kis pályát. Egészen jól sikerült. Mikor kipróbáltam, az alján levő puhább hóban a sítalpam megakadt, s én akkorát szaltóztam, mint egy akrobata. Fejjel előre érkeztem a hóba. Vaksin pislogva másztam ki a hó alól. Társaim segítségével szemüvegem darabjai előkerültek. A keret összetörve, de a két lencse szerencsére ép maradt. Mint a monoklit úgy próbáltam használni. Nem nagyon ment. Elkeseredve üldögéltem a menedékházban, míg a többiek vígan síeltek, Tóni barátom vígasztalt, „meglátod, találunk valami megoldást!" Nem tudtam elképzelni semmiféle megoldást. A havason nincsenek látszerészek. Végül mégis neki lett igaza. Ragtapasszal összeragasztottuk a keretet, és ha csúnya is volt a szemüveg, de újra láttam a világot.
A nagy havazás után gyönyörű idő köszöntött ránk. Szikrázott a hó a napsütésben, a fenyők görnyedten cipelték hó rakományukat. Olyan meleg volt a napon, hogy meztelen felsőtesttel síeltünk, mint az irigyelt svájciak. Jó hogy a megreparált szemüveggel én is elindulhattam túrázni a többiekkel. Órákig másztunk felfele a napsütötte havas hegyoldalakon. Megérte a fáradtságot, csodás tájék tárult elénk fenn a gerincen. Elláttunk a tiszta időben a Nagypietrosz csúcsáig is. A Kelemen gerincén végig futó tekintetünk befoghatta az egész havasi tájat. Mintha óriási kráter peremén álltunk volna: a gerinc jobbról is balról is hatalmas, enyhe ívben körbe hajlott, de nem ért össze, s a távoli horizontot a Pietrosz tömbje zárta. A gerincről meredek szakadékok, hó- és kőgörgetegek zuhantak a mélybe. Megbűvölten álltunk a szélfújta hegyen, és áhítat töltötte meg a szívünket ennyi szépség láttán.
Hirtelen felhő takarta el a napot, és a fák közül előbb csak halvány, majd egyre sűrűsödő ködök bújtak elő. Sietve indultunk vissza a biztos menedék felé. Mire felszedelőzködtünk a völgyet, már el is borították a fellegek. Mi még felette álltunk a napsütésben.
(Ilyen élményem csak majd évtizedek múlva volt, amikor repülővel szálltunk a felhők felett.)


Hozzászólás
A teás zokni esete kampanella okt 16 : 17:35 Válasz erre
Hozzászólás: 1257

Regisztrált: jún 23 : 18:04
Minden lejátszódott előttem, remekül mutattad be a tájat és remekül meséltél is.Felüdülés volt veletek mászkálni.


A teás zokni esete bigeszab okt 16 : 18:18 Válasz erre
Hozzászólás: 1588

Regisztrált: júl 25 : 09:13
Nekem is jól esett kicsit visszatérni a havasok világába!

bigeszab

A teás zokni esete Vandra Attila okt 17 : 08:11 Válasz erre
Vendég

Élmény téged olvasni. Az a látvány... A felhők fölött lenni... A Nagykőhavason láttam ilyent. Hullámzó tejtenger, amelyből kikandikálnak a hegycsúcsok, mint valami szigetek. Láttam repülőből is... De az nem olyan, mint közelről... Azt nem lehet elfelejteni...

A teás zokni esete bodójános okt 17 : 09:20 Válasz erre
Hozzászólás: 4582

A látvány is szép, az elbeszélés róla nemkülönben!



A teás zokni esete bigeszab okt 17 : 10:33 Válasz erre
Hozzászólás: 1588

Regisztrált: júl 25 : 09:13
Ahogy írod, Attilám: Hullámzó tejtenger...
Köszönöm, János!

bigeszab

A teás zokni esete Kulcsar Eva okt 17 : 10:37 Válasz erre
Hozzászólás: 3814


Amíg nem jár arrafelé az ember, ezt a sok szépséget meg sem álmodja. S amikor megadatott a nagy élmény,
emlékeinkben fel-felcsillan, és vissza-visszavárón integet!
SZABOLCS, KÖSZÖNJÜK NEKED SZÉP EMLÉKEINK REMEKBESZABOTT NYITOGATÁSÁT!


Kulcsár Éva



A teás zokni esete Álom okt 17 : 17:46 Válasz erre
Hozzászólás: 671

Regisztrált: júl 10 : 21:46
Kedves Szabolcs, nagyon szépet írtál.
Szeretettel: Viki


A teás zokni esete bigeszab okt 18 : 10:39 Válasz erre
Hozzászólás: 1588

Regisztrált: júl 25 : 09:13
Éva, Viki! Nekem öröm, hogy tetszett!!!

bigeszab



Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned. Jelentkezz be, vagy kattints ide a regisztrációhoz
Üdvözlet
Felhasználónév:

Jelszó:


Adatok megjegyzése

[ ]
[ ]

Online
Vendégek: 2
Tagok: 0

Tagok: 62
legújabb: ZsóFia

Chatbox
Üzenetek írásához regisztrált tagnak kell lenned - jelentkezz be, vagy regisztrálj



Isti
jan 06 : 19:52
Örömmel látlak kedves Évike

Kulcsar Eva
jan 06 : 16:27
"Most azért megmarad a hit, remény, szeretet, e három; ezek között pedig legnagyobb a szeretet. " (Pál Korinthusbeliekhez írt I. level e 13. rész)


Isti
dec 30 : 20:03
Egy nyugodtabb kiegyensúlyozottabb új évet kívánok MINDENKINEK Isti:)

Isti
dec 24 : 09:28
Áldott ünnepet kívánok társaimnak és a kedves Olvasóknak Isti:)

nagyapó
szept 01 : 18:59
"asszem, úgy tudjuk őrizni emlékét, ha írunk sokat még Ide, tartozunk neki ezzel!"

Igen! Írni, írni, és írni!:!

Kulcsar Eva
szept 01 : 13:23
Igazak a szavaid, timetour.

timetour
aug 31 : 22:37
asszem, úgy tudjuk őrizni emlékét, ha írunk sokat még Ide, tartozunk neki ezzel!

timetour
aug 31 : 22:12
sajnálom, rég jártam erre.
de emlékét őrizzék a kertlakók, szeretném!

Isti
máj 21 : 10:55
Drága János! Köszönünk mindent,Azt is hogy itt lehettünk eme csodás kertben ,ahol gond nélkül alkothattunk, é s álmodhattuk az álmainkat ! Te fogtad össze ezt a kis de értékes kis közösséget! Álmod szép álmokat Isten kebelén!

Kulcsar Eva
máj 20 : 17:30
Tisztelettel közlöm a kedves BodóKerti tagokkal, hogy Bodó János, a web oldal megálmodója és hűséges résztvevője 2020. február 21-én elhunyt. Őrizzük meg az emlékét hozzá illő diszkrécióval, és nagy-nagy szeretettel!

Isti
ápr 10 : 08:22
Csendes, DE szép húsvéti készülődést kívánok kedves társak és kedves olvasóink!
Isti

Isti
márc 08 : 15:34
Fájdalommal telt szívvel olvasom soraidat! kedves nagyapó !Istenben reménykedve kívánok neked mielőbbi felépülést! Isti

nagyapó
márc 07 : 22:44
Rég jártam itt, és máshol - igaz barátok között - is régen.
Nagy utat jártam...
Belgyógyászattó l - urológián át - onkológiáig.
Nagy és nehéz út.:)

Kulcsar Eva
jan 04 : 16:54
Szeretetben gazdag boldog új évet kívánok minden kedves Kerti Tagnak.

Isti
jan 01 : 14:16
Köszönjük kedves Szabolcs! és viszont kívánjuk! Isti

bigeszab
jan 01 : 09:29
BOLDOG ÚJÉVET, kedves kertlakók!!heart

Isti
dec 27 : 10:53
Kedves János! Nagyon boldog névnapot kívánok a társaim nevében is!

Isti
dec 25 : 10:29
Kedves kert-társak és kedves olvasóink! Áldott ünnepet kívánok és egy új és békés évet sok szeretettel Isti

Isti
jún 10 : 12:03
Nagyon köszönjük drága Évike!
S köszönjük szeretetteljes munkáját mifelénk! Miértünk!
Áldott ünnepet mindenkinek!

Kulcsar Eva
jún 09 : 13:44
Áldott Pünkösdöt kívánok , Kedves BodóKert-i tagjainknak, a ma TÍZ ÉVE megszületett irodalmi portálunkon!

Isti
máj 17 : 09:21
Megtisztelve érzem magamat hogy ehhez a kitartó és kedves csapathoz tartozhatom! Köszönjük az értesítést kedves Évike!

Kulcsar Eva
máj 16 : 08:25
Kedves BodóKerti Tagok! Megfogyva bár, és ki-ki a saját terheit cipelve vagyunk itt még néhányan. Most ezt a kis maroknyi csapatot egy közelgő évfordulóra hívom: 2019. június kilencedikén LESZ TÍZ ÉVES ! ez a kedves kis virtuális hely , ahol sok szépet megtapasztalhattunk !

Isti
ápr 19 : 14:42
Áldott ünnepet kívánok a kert lakóinak és a kedves olvasóinknak Isti

Isti
jan 28 : 18:57
Einsten hagyatékában találták meg Bolyai relativitáselméletét!

klikk

Ha így nem olvasható kiollózom magát a szöveget!!!!


Isti
jan 04 : 11:34
Szeretettel köszöntök MINDENKIT az 2019.-.es évben! Isti


Oldal létrehozási idő: 2.5270 másodperc, 2.3796 lekérdezési idő. Adatbázis lekérdezés: 81. Memória használat: 983,304b