BodóKert: Tartalom / Novellák / Magdala
BodóKert
Ma 2021. május 15, szombat,
Zsófia napja van.
Holnap Botond, Mózes napja lesz.

Magdala
- 2009 november 09 hétfő
szerző: bigeszab Szerzők listája
kategória: Könyvtár > Próza > Novellák
Hozzászólás: 5
Megtekintés: 173



Megismert és rám köszönt, felvillantva ragyogó, kissé gúnyos mosolyát.

Magdalával a kollégiumi bentlakás folyosóján ismerkedtem meg, mikor összeütköztünk a mosdó ajtajánál. Én szokásomhoz híven rohantam, ő pedig éppen lépett ki – szokásához híven kissé hevesen. Nem sértődött meg, hogy fellöktem, hanem szélesen elmosolyodott. Csak úgy csillogtak hófehér fogai barna bőrű arcában.
Valamilyen bocsánatkérésfélét dadogtam és rohantam tovább. Éppen a professzor előtt értem be az előadó terembe. Szégyelltem volna, ha utána érkezem. Bár az igazat megvallva ez nem ritkán meg is történt. Mindig röstelkedtem, de annyi teendőm van folyton, hogy mindenhová az utolsó percben érkezem.
Másodszor ez egyetemi büfében találkoztunk. Megismert és rám köszönt, felvillantva ragyogó, kissé gúnyos mosolyát. Egy sarokasztalkánál ült a kolleganőivel és vidáman majszolták a vajas zsömléjüket, közben a szemük sarkából felém tekintgettek halkan vihorászva egymás között.
Nem sokat törődtem velük, hanem csak odabólintva, a pulthoz vonultam megvásárolni a reggelire valómat: egy pohár tejet és egy sonkás szendvicset. Ennél többet nem engedhettem meg magamnak. A külföldi diákoknak kijáró tandíj, a drága könyvek és a kollégiumi fizetnivalók jól megnyirbálták a pénztárcámat.
Nem panaszként említettem az anyagiakat, mert vidám életet éltünk, annak ellenére, hogy a belföldi társaink elzárkóztak a barátkozás elől.
Reggelenként, ha lejöttem a büfébe, ez a jelenet többször is megismétlődött: Magdala rám mosolyog, bólint, én visszaköszönök, a lányok vihognak, megveszem a reggelimet, és a pult sarkánál állva elfogyasztom.
Azután, az egyik reggel intett, hogy menjek közelebb. Óvatosan közeledtem, de hadonászott, hogy igyekezzek.
- Gyere már! Mutassalak be a kolleganőimnek.
- De előbb nekem mutatkozz be – tette még hozzá.
- Dimitrij! – nyújtottam kezet neki, és a többiek felé is biccentettem – Dimi, a barátaimnak.
- Magdala – mondta a lány -. Engem sodortál el a múltkor a folyosón. Ez a szokásod?
Nem sértődtem meg a csúfondáros szavai miatt, olyan elbűvölő mosollyal kísérte azokat.
A többi lány is megmondta a nevét, de mivel kórusban mondták, egyiket sem, jegyeztem meg. Mind külföldi diákok voltak, mint jómagam is. Voltak közöttünk mongolok, hinduk, koreaiak, ukránok, románok, bulgárok...
- Ezen kacarásztok mindig, ha engem megláttok? – kérdeztem vigyorogva.
Kuncogás volt a válasz.
Leültem az asztalukhoz, és hosszas beszélgetésbe kezdtünk volna, de kellett igyekeznünk az előadásokra. Megbeszéltük, hogy ebédszünetben „ugyan itt...”
Az én előadásaim nagyon elhúzódtak és még a rektori hivatalban is akadt dolgom, úgyhogy jó későn érkeztem a megbeszélt találkozóra. A lányok ott voltak és javában csevegtek, mikor leültem melléjük. Nem vették rossznéven a késésemet, sőt azt hiszem fel sem tűnt nekik.
Furcsa volt tapasztalni, hogy itt, most csak megtűrt személyek vagyunk. Valami olyasmi, mint egy szükséges rossz. Mert ugye pénzt hozunk az egyetemnek, és igyekszünk alkalmazkodni a rendhez, a helyi sokszor érthetetlen és idegen rendhez. Otthon mi voltunk a többség. Mi diktáltuk a feltételeket, alakítottuk ki saját értékrendünket.
Jó adag előítéletet és intoleranciát hoztam én is magammal otthonról.
Mi lenéztük a szomszédainkat, még ha nem is beszéltünk róla. Ha más vallású volt azért, ha más nyelvet beszélt azért, ha másképp étkezett azért, ha másféle ruhát hordott azért, ha más volt a bőre színe azért…
Most pedig itt ülök teljes egyetértésben a tőlem annyira különböző emberek között. És jól érzem magam közöttük. Közösséget érzek velük...
Egyre gyakrabban találkoztunk vagy előadások előtt, vagy ebédszünetben, vagy vacsora után a menzán.
Valahányszor találkoztunk Magdala arcán mindig megjelent az a csúfondáros mosoly, mellyel első találkozásunkkor fogadott. Eleinte kissé bosszantott, de végül megszoktam és már nem zavart. Különösen miután kezdtünk együtt járni.
Szépen alakuló kapcsolat lett belőle. A bőrszínéről is megfelejtkeztem együttléteink alatt.
Mégsem tartott sokáig az idill.
Nem is a külsőségek, és nem is az ellentétek, hanem éppen ami közös volt bennünk, az tette lehetetlenné a hosszan tartó együttlétet. Az érzékenység, a birtoklási vágy, a mindig mindent akarás!

Végül szétváltunk.
Fájdalmas volt...

Az utóbbi időben többet veszekedtünk, meg vitatkoztunk, mint amit ki lehetett bírni. Pedig, ha nem voltunk együtt, borzasztóan hiányoztunk egymásnak. Leveleket írtunk, üzengettünk. És ha újra találkoztunk, két perc múlva már sértegettük egymást.
Ez így nem mehetett tovább...
Végül is ő oldotta meg a helyzetet, mert összebarátkozott a csoportból egy másik fiúval.
Ezek után már látni sem akartam.

Egyik hétvégén baráti beszélgetésre gyűltünk össze Micike lakásán. Terítéken persze az én „válásom” témája volt. És ahogy a közmondás tartja: „Farkast emlegetnek, s a kert alatt jár”, az ablakon kinézve, megláttam Magdala alakját, ahogy közeledett.
- Gyorsan bújtassatok el, nem akarok vele találkozni.
A fogas mögé álltam be, a kabátok eltakartak. Magdala, vidáman, mosolyogva lépett be:
- Itt van Dimi? Itt kell, legyen! Ide jött...
Senki nem válaszolt. Nem tudták mit mondjanak.
- Hova dugtátok? Hova dugtátok? – és keresgélni kezdett a szobában.
Benézett a sarkokba, a szekrénybe, még a konyhába és kamarába is. Közben nagyokat kacagott, gondolta ez egy jó vicc. Bújócska.
Nagyon kellemetlenül éreztem magam a rejtekhelyemen. Ő azt hiszi, ez csak egy játék, valami jópofa dolog, én pedig valóban elrejtőzöm előle, hogy ne találkozzunk.
Kiléptem a szoba közepére.
A zajra odanézett és mikor meglátta a tekintetemet, lehervadt arcáról a mosoly, megfordult és elszaladt.
Ott álltam megkövülten és elöntött a veszteség érzése. Megértettem, hogy most már valóban végképp vége köztünk mindennek.

Hozzászólás
Magdala kampanella nov 09 : 19:24 Válasz erre
Hozzászólás: 1257

Regisztrált: jún 23 : 18:04
Még így is szép emlék, nem ?


Magdala bigeszab nov 09 : 19:45 Válasz erre
Hozzászólás: 1588

Regisztrált: júl 25 : 09:13
"Utána szaladhatott volna" - irta kritikájában Szecsődy Péter. De nem erről szól a történet. Neked van igazad, kedves kampanella, így is egy szép emlék.

bigeszab

Magdala Pipitér nov 10 : 22:50 Válasz erre
Hozzászólás: 1491

Regisztrált: jún 15 : 17:37
Veszteség volt mindkettőtöknek... Játéknak indult, örömöt adónak, és amikor komollyá vált, csak keserűséget adott.
Érzem, értem ez a kulcs:
"Nem is a külsőségek, és nem is az ellentétek, hanem éppen ami közös volt bennünk, az tette lehetetlenné a hosszan tartó együttlétet. Az érzékenység, a birtoklási vágy, a mindig mindent akarás!"

Fiatalon az ember mindig mindent akar... Talán, ha később találkoztatok volna, eltartott volna egy életen át.:)

Gratulálok, szép a történet, és nagyon szép az írás.
Ölellek szeretettel.


Szeretettel, Pipitér.



Magdala bigeszab nov 11 : 10:05 Válasz erre
Hozzászólás: 1588

Regisztrált: júl 25 : 09:13
Mára már csak veszteség érzése maradt meg. Álmaimban másképpen alakul...
Köszönöm a kedves szavaidat.
Szeretettel: Szabolcs

bigeszab

Magdala csákvári zsóka nov 11 : 20:07 Válasz erre
Hozzászólás: 411

Regisztrált: júl 07 : 15:48
Végig arra szurkoltam, béküljetek ki! hááát, nem jött össze.

A születéstől a halálig tartó ürességben nincs más, csak a szeretet!



Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned. Jelentkezz be, vagy kattints ide a regisztrációhoz
Üdvözlet
Felhasználónév:

Jelszó:


Adatok megjegyzése

[ ]
[ ]

Online
Vendégek: 1
Tagok: 0

Tagok: 62
legújabb: ZsóFia

Chatbox
Üzenetek írásához regisztrált tagnak kell lenned - jelentkezz be, vagy regisztrálj



Isti
jan 06 : 19:52
Örömmel látlak kedves Évike

Kulcsar Eva
jan 06 : 16:27
"Most azért megmarad a hit, remény, szeretet, e három; ezek között pedig legnagyobb a szeretet. " (Pál Korinthusbeliekhez írt I. level e 13. rész)


Isti
dec 30 : 20:03
Egy nyugodtabb kiegyensúlyozottabb új évet kívánok MINDENKINEK Isti:)

Isti
dec 24 : 09:28
Áldott ünnepet kívánok társaimnak és a kedves Olvasóknak Isti:)

nagyapó
szept 01 : 18:59
"asszem, úgy tudjuk őrizni emlékét, ha írunk sokat még Ide, tartozunk neki ezzel!"

Igen! Írni, írni, és írni!:!

Kulcsar Eva
szept 01 : 13:23
Igazak a szavaid, timetour.

timetour
aug 31 : 22:37
asszem, úgy tudjuk őrizni emlékét, ha írunk sokat még Ide, tartozunk neki ezzel!

timetour
aug 31 : 22:12
sajnálom, rég jártam erre.
de emlékét őrizzék a kertlakók, szeretném!

Isti
máj 21 : 10:55
Drága János! Köszönünk mindent,Azt is hogy itt lehettünk eme csodás kertben ,ahol gond nélkül alkothattunk, é s álmodhattuk az álmainkat ! Te fogtad össze ezt a kis de értékes kis közösséget! Álmod szép álmokat Isten kebelén!

Kulcsar Eva
máj 20 : 17:30
Tisztelettel közlöm a kedves BodóKerti tagokkal, hogy Bodó János, a web oldal megálmodója és hűséges résztvevője 2020. február 21-én elhunyt. Őrizzük meg az emlékét hozzá illő diszkrécióval, és nagy-nagy szeretettel!

Isti
ápr 10 : 08:22
Csendes, DE szép húsvéti készülődést kívánok kedves társak és kedves olvasóink!
Isti

Isti
márc 08 : 15:34
Fájdalommal telt szívvel olvasom soraidat! kedves nagyapó !Istenben reménykedve kívánok neked mielőbbi felépülést! Isti

nagyapó
márc 07 : 22:44
Rég jártam itt, és máshol - igaz barátok között - is régen.
Nagy utat jártam...
Belgyógyászattó l - urológián át - onkológiáig.
Nagy és nehéz út.:)

Kulcsar Eva
jan 04 : 16:54
Szeretetben gazdag boldog új évet kívánok minden kedves Kerti Tagnak.

Isti
jan 01 : 14:16
Köszönjük kedves Szabolcs! és viszont kívánjuk! Isti

bigeszab
jan 01 : 09:29
BOLDOG ÚJÉVET, kedves kertlakók!!heart

Isti
dec 27 : 10:53
Kedves János! Nagyon boldog névnapot kívánok a társaim nevében is!

Isti
dec 25 : 10:29
Kedves kert-társak és kedves olvasóink! Áldott ünnepet kívánok és egy új és békés évet sok szeretettel Isti

Isti
jún 10 : 12:03
Nagyon köszönjük drága Évike!
S köszönjük szeretetteljes munkáját mifelénk! Miértünk!
Áldott ünnepet mindenkinek!

Kulcsar Eva
jún 09 : 13:44
Áldott Pünkösdöt kívánok , Kedves BodóKert-i tagjainknak, a ma TÍZ ÉVE megszületett irodalmi portálunkon!

Isti
máj 17 : 09:21
Megtisztelve érzem magamat hogy ehhez a kitartó és kedves csapathoz tartozhatom! Köszönjük az értesítést kedves Évike!

Kulcsar Eva
máj 16 : 08:25
Kedves BodóKerti Tagok! Megfogyva bár, és ki-ki a saját terheit cipelve vagyunk itt még néhányan. Most ezt a kis maroknyi csapatot egy közelgő évfordulóra hívom: 2019. június kilencedikén LESZ TÍZ ÉVES ! ez a kedves kis virtuális hely , ahol sok szépet megtapasztalhattunk !

Isti
ápr 19 : 14:42
Áldott ünnepet kívánok a kert lakóinak és a kedves olvasóinknak Isti

Isti
jan 28 : 18:57
Einsten hagyatékában találták meg Bolyai relativitáselméletét!

klikk

Ha így nem olvasható kiollózom magát a szöveget!!!!


Isti
jan 04 : 11:34
Szeretettel köszöntök MINDENKIT az 2019.-.es évben! Isti


Oldal létrehozási idő: 2.5150 másodperc, 2.4712 lekérdezési idő. Adatbázis lekérdezés: 79. Memória használat: 958,056b