Mostanában sokat gondolkodom a saját életemen.
Végig kísérem minden mozzanatát.
S elgondolkodom hogy amit megéltem,
az valóban hogy volt jó.
Vagy lett volna jó.
Jó lett volna ha nem azok az események
történnek meg velem és a családommal.?
S nem úgy ahogy az események láncolata
hozta ezt magával?????
ha nem ehhez a családhoz születek??
Nem a szüleim lettek volna anyám és apám????
Ha vidékre születek jóindulatú de szerényebb
tudású emberek gyermekeként, ámbár szeretetteljes
közegbe???
Ha onnan járok iskolába vidéki városokba???
Így más embereket ismerek meg, és más társaságból
választok párt magamnak???s más gyermeke lenne apja
a lányomnak?
Máshol dolgoztam volna. akár kevesebb bérért?
utazva vonaton buszon a betevőért?
A gyermekemnek lett volna e ekkora jövője
,mint amit mellettünk megadott neki az élet???
talán a még nagyobb terhelés miatt előbb ment
volna e tönkre ez a test ,amiben élek???
Talán az a másik társ tűrte volna azt
amit a férjem zokszó nélkül?
Vagy előbb elhagy ,és maradok gyermekemmel
akár egyedül???megélvén a csonka család fájdalmát???
S ennek a hozadékát gyermekem is????
Tudtam volna egyedül taníttatni erre a szintre amit elért?
Hogy bírtam volna egyedül az élet viszontagságait?
mivel szüleimet nagyon hamar veszítettem el?
Újabb kérdések és újabb kérdések, amikre nem lehet
jó választ adni, vagy semmilyent sem.
Most hogy az életem kenyerének a javát már megettem,
Végig gondolván az életemet csupán egy válasz lehetséges!
Így volt jó.
Így volt HIBÁTLAN az utolsó eseményekig.
S ha választani kellene, akkor is így és akkor is
pontról pontra másolva az életet élném meg.
Így volt jó.
Köszönet érte Istenem!

2022-12-11